| |
Pannonhalma
(Mons Pannoniae, Mons Sacer, Mons supra Pannoniam, Mons Sancti Martini), nevét a halom tövében álló Pannonia nevü városról vette, melynek közelében született szt. Márton, Tours hires püspöke.
Ság (Győr m; Ság p Pannonhalma h) 74, 188, 209
Ság (utraque Sagh, Tolna m; Ság p Tamási h) 296
Sancti Benedicti, oppidum, lásd Szentbenedek
Sancti Nicolai lásd Szentmiklós
Sanctus Demetrius circa Savum lásd Szávaszentdemeter ...
Mivel 1009-ben nincs szó arról, hogy a veszprémi püspökségnek bármiféle fennhatósága lenne Somogy felett, arra lehet gondolni: ekkor még - a viszonyok kiforratlanságának jeleként - Pannonhalma járt el püspöki jogkörrel Somogyban.
1002
I. (Szent) István oklevélben foglalja össze a szentmártoni apátság (ma: Pannonhalma) kiváltságait.
1002 után
A Marosvárott (ma: Csanád) székelő törzsfő, Ajtony görög rítus szerint megkeresztelkedik, s monostort alapít székhelyén.
Magyarországra már korábban is jöttek térítők, de az igazán sikeres munkát Szentgalleni Bruno kezdte. Ő hozta magával a Szent Márton kultuszt, melynek hatására megkezdték a pannonhalmai Szent Márton apátság építését.
A hitélet erősítésére már előbb elrendelte, hogy legalább is minden tiz falu építsen egy templomot, melynek látogatásáról erélyesen intézkedett, Pannonhalma, Pécsvárad, Tata, Oroszlános, Zoborhegy, Szalavár, Veszprém, ...
 Lásd még: Esztergom, Veszprém, Székesfehérvár, Fejedelem, Apátság
|
