Az Oszmán Birodalom terjeszkedése:
1453-ban az oszmán törökök elfoglalták Bizáncot, a "városok királynőjét", ahol Kelet és Nyugat kultúrája, gazdagsága találkozott egymással, ...
Az Oszmán Birodalom elleni harcot összefogással, nemzeti párt szervezésével kívánta elérni. 1663-64-ben nagy hadi sikereket aratott, azonban a bécsi udvar veszni hagyta sikereit és békét kötött a szultánnal.
Az Oszmán Birodalom a XV. század második és a XVI. század első felében jutott hatalma zenitjére.
-ség virágzására nyilvános állásának emelkedésére nagy hatással volt az oszmán birodalom alapítása, melynek első századaiban az állam ügyeire a D.-ek nem csekély befolyást gyakoroltak.
Alatta éli az Oszmán Birodalom a fénykorát. Három fő irányban hadakozott: Magyarországon, a Földközi-tengeren a spanyolokkal, és Perzsiában. 1529-ben sikertelenül ostromolja Bécs várát.
században ereje teljében háborúzó oszmán birodalom inkább hídfőállásnak, semmint végvidéknek tekintette a magyarországi hódoltságot, ahonnan még a XVII. század végén is Európa ellen lehetett vonulni.
A fegyveres küzdelmet a törökök kezdték ugyanis az Oszmán Birodalom még mindig katonaállam volt, és korábbi háborúi (török-perzsa) lezárultak. A törököknek tehát a fennmaradáshoz volt szükséges a hódítás és a zsákmányszerzés.
Angliát és Hollandiát élénk kereskedelmi kapcsolatok fűzték az Oszmán Birodalomhoz, s a hatalmi egyensúly elvei ugyancsak az elhúzódó háború mielőbbi befejezését kívánták.
Az Oszmán Birodalomnak nálunk soha nem sikerült szert tenni abszolút hegemóniára, még az elfoglalt országrészen belül is osztozkodni kényszerült- közigazgatási, bíráskodási, adózási téren egyaránt - a magyar állammal, a nemesi vármegyékkel, ...
oszmán
Oszmán-török ember, az oszmán-török néppel kapcsolatos: az oszmán birodalom.
A török osmanli (oszmán) tőelemének átvétele. A törökségnek egyik legjelentősebb ága a birodalomalapító I. Oszmán szultánról (14. század) nevezte el magát. ottomán.
Kelet-Európában 1703 táján - ha a Habsburg Birodalmat nem számítjuk ide (pedig kellene) - három tényleges hatalom létezett: a lengyel-litván állam, az orosz állam és az Oszmán Birodalom.
évi felszabadítása után 1686 őszén a keresztény sereg megindult, hogy visszavegye Budát, az oszmán Birodalom kulcsát. Ezt három hónapos ostrom előzte meg, ugyanis a várat védő Abdurrahman pasa a végsőkig kitartott.
Ivántól kezdve a moszkvai nagyfejedelmek és az orosz cárok is átvették, akik fővárosukat, Moszkvát egyfajta harmadik Rómának tekintették, Róma és Konstantinápoly örökösének. Az Oszmán Birodalom és a cári Oroszország egészen a 20.
Velencze utolsó nagy levantei birtokának, Candiának (Kréta) meghódítása, rövid félbeszakításokkal 24 esztendeig foglalta le az oszmán birodalomnak szárazföldi és tengeri hadi erejét.
Buda, a középkori Magyar Királyság fővárosa, az 1541-es ostrom idején Erhard Schön fametszetén ábrázolt reprezentatív királyi rezidencia az elkövetkező száznegyvenöt évre az Oszmán Birodalom határvára és egyik tartományi központja lett.
 Lásd még: Oszmán, Erdély, Fejedelem, Magyar király, Királyság
|
