Kezdőlap (Oszmán)
Kezdőlap  
 
 
Kezdőlap » Magyar történelem 1 » Oszmán


 

Oszmán

Magyar történelem 1 OrszággyűlésOszmán birodalom

Oszmán-török: a 13. sz végén ÉNY-Anatóliában hatalmat kiépítő Oszmán-dinasztia uralma alá került török törzsek.

 


Oszmán pénztörténet
A közelmúltban örvendetes módon újabb kézikönyvvel lett gazdagabb az oszmán pénztörténet.

Oszmán, I. - török császár (1300-1326) 3.8.1
Othard - szász herceg (XI. sz.) 2.2.95, 100
Otmár - Álmos magyar fejedelem őse 1.9.25 ...

Az Oszmán Birodalom terjeszkedése:
1453-ban az oszmán törökök elfoglalták Bizáncot, a "városok királynőjét", ahol Kelet és Nyugat kultúrája, gazdagsága találkozott egymással, ...

Az Oszmán Birodalom elleni harcot összefogással, nemzeti párt szervezésével kívánta elérni. 1663-64-ben nagy hadi sikereket aratott, azonban a bécsi udvar veszni hagyta sikereit és békét kötött a szultánnal.

Az oszmán-török birodalomban és a török hűbéres tartományokban (pl. Havasalföld) elterjedt az állami adó. Mo-on a legfontosabb állami adó volt, értéke 50 török akcse (= 1 magyar forint), és a "császár adójának" nevezték.

Az oszmán sereg október 29-én indul haza Pest alól, de mivel nincs az Alföldön át vezető útjukban magyar kalauzuk, ezért csak nagy kerülőkkel, sok időveszteséggel küszködve tud a hatalmas embertömeg haladni a kedvezőtlen időjárási viszonyok közepette.

Szomorú, hogy ez épen azon időben történt, melyben mindjobban napfényre jött, hogy a török birodalom már hanyatlófélben van és mely először nyújtott alapos reményt az oszmán végleges kiűzésére hazánkból.

-ség virágzására nyilvános állásának emelkedésére nagy hatással volt az oszmán birodalom alapítása, melynek első századaiban az állam ügyeire a D.-ek nem csekély befolyást gyakoroltak.

elején még alig tudott valaki Oszmán fiairól, akik mint a viharfelhő kerekedtek fel Kis-Ázsiában, s indultak el a Balkán népeit sorra leigázva Európa közepe felé.

Az újabb kutatások igazolják a korabeliek véleményét: az oszmán világbirodalom ellen csak az egész keresztény Európa közösen harcolhatott sikerrel.

Alatta éli az Oszmán Birodalom a fénykorát. Három fő irányban hadakozott: Magyarországon, a Földközi-tengeren a spanyolokkal, és Perzsiában. 1529-ben sikertelenül ostromolja Bécs várát.

században ereje teljében háborúzó oszmán birodalom inkább hídfőállásnak, semmint végvidéknek tekintette a magyarországi hódoltságot, ahonnan még a XVII. század végén is Európa ellen lehetett vonulni.

A fegyveres küzdelmet a törökök kezdték ugyanis az Oszmán Birodalom még mindig katonaállam volt, és korábbi háborúi (török-perzsa) lezárultak. A törököknek tehát a fennmaradáshoz volt szükséges a hódítás és a zsákmányszerzés.

1529-ben a Bécs felé törő oszmán csapatok újra Buda ostromába fogtak. Nádasdy Tamás, Ferdinánd budai várnagya ugyan megpróbálta Budát a török támadás ellen megvédeni, de ez a várnagy hűséges kitartása ellenére sem sikerült.

A harmadik állam, az oszmán, elvben még mindig komolyan számba veendő tényező volt Kelet-Európában, csakhogy 1699 - a karlócai békekötés - után a Temesi Bánság kivételével minden magyarországi hódításáról le kellett mondania.

pasa
Magas rangú katonák és hivatalnokok címe a hűbéri Törökországban.
Oszmán-török szó (paşa), amely a perzsa pádsáh (nagyúr, tkp. oltalmazó király) folytatója, vagyis azonos a padisah méltóságnévvel. basa.

A "pasa" jelentése: Az Oszmán Török Birodalom fő katonai-közigazgatási vezetőit illető cím.

Azonban az évezredes falak (melyeket csak a keresztesek voltak képesek áthágni) már nem nyújthattak elégséges védelmet az oszmán ágyúk tüze ellen (bővebben ld. Konstantinápoly eleste). A végső bukás 1453. május 29-én következett be, és II.

Lásd még: Erdély, Fejedelem, Vitéz, Királyság, Magyar király