Az országgyűlések megszavazták az udvar által kívánt adókat a katonaság tartására, várak építésére, az ország közszükségleteire. A megszavazott összeget a nemzetekre a meghatározott arányban kiszabták.
Az országgyűlésen tehát egy európai mércével mérve is korainak tekinthető rendi állam körvonalazódott, a program és a realitások között azonban - mint röviddel a gyűlés után nyilvánvalóvá vált - nagy volt a feszültség.
Az országgyűlés nagyon várta Rákóczit. Egyszer már négy svadrony díszes lovasságot is küldtek elébe, mert híre jött, hogy útban van a koronázásra. Károlyi még mindég nagy hévvel sürgette Rákóczi számára a kegyelem megadását.
Erdélyi országgyűlési emlékek. Monumenta comitialia regni Transsylvaniae, 1540-1699. Szerk. SZILÁGYI SÁNDOR (I-XXI. Bp. 1875-1898; Monuments Hungariae Historica. Magyar Történelmi Emlékek. III/b. sorozat)
EPhK
= ...
A magyar országgyűlés képviselőháza március 23-án délelőtt ült össze. Bánffy Dezső báró elnök jelentette be a gyászhírt.
ónodi országgyűlés. Marosvásárhelyen beiktatják erdélyi fejedelmi posztjába Rákóczi Ferencet. Közteherviselés: a nemesek is adóznak. Ez ellen Túrósz vármegye követei tiltakoznak. Megvan az eredménye: felkoncolják őket.
a) A magyar országgyűlés törvénykezése
A várak építéséhez és fenntartásához szükséges pénzbeni és természetbeni források próbára tették az egész ország teherbírását. Buda eleste, majd az 1543.
1505. rákosi országgyűlés: ha Ulászló fiúörökös nélkül hal meg, csak magyart fognak királlyá választani.
IV. Kettős házassági szerződés
1506. Ulászlónak fiúgyermeke születik. Helyzetét javítandó kettős házassági szerződést köt a Habsburgokkal: ...
Miután erre az országgyűlésre a püspökök, főurak, a városokból és falvakból az elöljárók mind összejöttek, Lászlót egy akarattal királynak választották, és mielőtt a gyűlésbe belépett volna, valamennyien királyként köszöntötték.
Ez már jóval az országgyűlés előtt bebizonyosodott. Az Árpád-ház férfi ágának kihalása (1301) óta ugyanis rendkívül szokatlan volt az, hogy a király életében, választás nélkül megkoronázzák az általa kijelölt utódot.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke
Holló András, az Alkotmánybíróság elnöke
Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke ...
évi pozsonyi országgyűlésen a rendek lemondtak a szabad királyválasztásról + lemondtak az Aranybullában rögzített ellenállás jogáról è a Habsburg abszolutizmus felszámolta a magyar rendi jogokat - sok császárhű idegen kapott földeket M.o.
1704-ben a gyulafehérvári országgyűlés Erdély fejedelmévé, a szécsényi országgyűlés Magyarország vezérlő fejedelmévé választotta. 1707-ben az ónodi országgyűlés trónfosztottá nyílvánította a Habsburg-házat.
1704 nyarán a gyulafehérvári (Gyulafehérvár-Erdély, Gyulafeférvár-Transylvania) országgyűlésen Rákoczit Erdély fejedelmévé választották. Ez némileg megerősítette nemzetközi tekintélyét, de önmagában nem volt elegendő az elmaradt támogatás pótlására.
A részleges országgyűlést Martinuzzi György, mint királyi helytartó, június 7-ére hívta egybe, s kimondatja, hogy 'senki se tűrjön meg birtokain luteránust' (Nullus in bonis suis Lutheranos retineat).
szeptember 11-én, két évvel a vesztes török háború, és tizenkét éves törvényhozási kényszerszünet után Mária Terézia a Pozsonyban összegyűlt magyar országgyűléshez fordult, hogy segítsenek neki fegyverrel megmenteni koronát.
1707-ben az Ónodon tartott országgyűlés emelkedik ki jelentőségével a szabadságharc eseményei közül. Megfosztják a magyarországi tróntól a Habsburg-házat, megerősítik a fejedelmi hatalmat, adót vetnek ki, hadi törvénykönyvet fogadnak el.
A székesfehérvári országgyűlés az 1505-ös rákosi végzésre hivatkozva a leggazdagabb főnemest, Szapolyai Jánost (1526. nov. 10- én) választotta királlyá. A Habsburg-párti nagybirtokosok, főpapok zöme Mohács halottai között feküdt.
(Az ország szó 'urak összessége, királyi tanács, országgyűlés' jelentése csak a késő közép-kortól mutatható ki, s így nyilvánvalóan másodlagos.) Anonymus korában az ország szó 'törzsi terület' jelentése már elhalványult, ...
1299. május 8-július 6. között
A Rákoson tartott országgyűlésen az előző évben megválasztott, de a pápa által meg nem erősített esztergomi érsek, az Anjou-k trónigényét támogató Bicskei Gergely megtagadja a részvételt.
 Lásd még: Erdély, Fejedelem, Lengyelország, Vitéz, Királyság
  
|
