TORDAI ORSZÁGGYŰLÉS: A katolikus, a lutheránus, a kálvinista és az unitáriusok vallásszabadságát biztosító országgyűlés Erdélyben. A Tordán tartott 1568.
országgyűlés helyett királyi tanács a legfőbb szerv, várak királyi kézbe, honor birtok (hivatali szolgálatért haszonélvezet),
regálé jövedelmek (vám-harmincad, rév, szabad királyi város adója, bányajövedelem, urbura, pénzverés, só), I. Károly érme ...
Az országgyűlések megszavazták az udvar által kívánt adókat a katonaság tartására, várak építésére, az ország közszükségleteire. A megszavazott összeget a nemzetekre a meghatározott arányban kiszabták.
Az országgyűlés évenként ülésezett Pest-Budán, és hozzájárulása nélkül nem lehetett feloszlatni, valamint tagjait (a követeket) 3 évenként választották.
Az országgyűlésen tehát egy európai mércével mérve is korainak tekinthető rendi állam körvonalazódott, a program és a realitások között azonban - mint röviddel a gyűlés után nyilvánvalóvá vált - nagy volt a feszültség.
Az országgyűlés nagyon várta Rákóczit. Egyszer már négy svadrony díszes lovasságot is küldtek elébe, mert híre jött, hogy útban van a koronázásra. Károlyi még mindég nagy hévvel sürgette Rákóczi számára a kegyelem megadását.
Erdélyi országgyűlési emlékek. Monumenta comitialia regni Transsylvaniae, 1540-1699. Szerk. SZILÁGYI SÁNDOR (I-XXI. Bp. 1875-1898; Monuments Hungariae Historica. Magyar Történelmi Emlékek. III/b. sorozat)
EPhK
= ...
A magyar országgyűlés képviselőháza március 23-án délelőtt ült össze. Bánffy Dezső báró elnök jelentette be a gyászhírt.
ónodi országgyűlés. Marosvásárhelyen beiktatják erdélyi fejedelmi posztjába Rákóczi Ferencet. Közteherviselés: a nemesek is adóznak. Ez ellen Túrósz vármegye követei tiltakoznak. Megvan az eredménye: felkoncolják őket.
a) A magyar országgyűlés törvénykezése
A várak építéséhez és fenntartásához szükséges pénzbeni és természetbeni források próbára tették az egész ország teherbírását. Buda eleste, majd az 1543.
1505. rákosi országgyűlés: ha Ulászló fiúörökös nélkül hal meg, csak magyart fognak királlyá választani.
IV. Kettős házassági szerződés
1506. Ulászlónak fiúgyermeke születik. Helyzetét javítandó kettős házassági szerződést köt a Habsburgokkal: ...
Ez már jóval az országgyűlés előtt bebizonyosodott. Az Árpád-ház férfi ágának kihalása (1301) óta ugyanis rendkívül szokatlan volt az, hogy a király életében, választás nélkül megkoronázzák az általa kijelölt utódot.
Ezen a télen az országgyűlésen a nemesség visszakérte a királyi koronát, amelyet addig a napig István szerémi püspök és Bátori András őrzött.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke
Holló András, az Alkotmánybíróság elnöke
Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke ...
évi pozsonyi országgyűlésen a rendek lemondtak a szabad királyválasztásról + lemondtak az Aranybullában rögzített ellenállás jogáról è a Habsburg abszolutizmus felszámolta a magyar rendi jogokat - sok császárhű idegen kapott földeket M.o.
A gondok orvoslására a fejedelem újabb országgyűlést hívott össze. A 1708 novemberében Sárospatakon megnyílt diétán a vitézlő rend követeinek támogatásával Rákóczi elfogadtatta a rendekkel a háború folytatását.
Andrással ellentétben nem tartotta fontosnak a rendiség támogatását, s nem is hívott össze országgyűléseket sem.
A középkori város újászületését a Nyugat-Európai kereskedelem fellendülése ösztönözte. Ez különösen elmondható Magyarországról is.
1704 nyarán a gyulafehérvári (Gyulafehérvár-Erdély, Gyulafeférvár-Transylvania) országgyűlésen Rákoczit Erdély fejedelmévé választották. Ez némileg megerősítette nemzetközi tekintélyét, de önmagában nem volt elegendő az elmaradt támogatás pótlására.
A részleges országgyűlést Martinuzzi György, mint királyi helytartó, június 7-ére hívta egybe, s kimondatja, hogy 'senki se tűrjön meg birtokain luteránust' (Nullus in bonis suis Lutheranos retineat).
Mátyás király a hetvenes évektől - kivéve, amikor háborúzott - szinte minden évben tartott országgyűlést, legtöbbször Budán.
szeptember 11-én, két évvel a vesztes török háború, és tizenkét éves törvényhozási kényszerszünet után Mária Terézia a Pozsonyban összegyűlt magyar országgyűléshez fordult, hogy segítsenek neki fegyverrel megmenteni koronát.
1707-ben az Ónodon tartott országgyűlés emelkedik ki jelentőségével a szabadságharc eseményei közül. Megfosztják a magyarországi tróntól a Habsburg-házat, megerősítik a fejedelmi hatalmat, adót vetnek ki, hadi törvénykönyvet fogadnak el.
A székesfehérvári országgyűlés az 1505-ös rákosi végzésre hivatkozva a leggazdagabb főnemest, Szapolyai Jánost (1526. nov. 10- én) választotta királlyá. A Habsburg-párti nagybirtokosok, főpapok zöme Mohács halottai között feküdt.
(Az ország szó 'urak összessége, királyi tanács, országgyűlés' jelentése csak a késő közép-kortól mutatható ki, s így nyilvánvalóan másodlagos.) Anonymus korában az ország szó 'törzsi terület' jelentése már elhalványult, ...
március végén Székesfehérvárott tartott országgyűlésen a pártja vezéreivel kötött szerződésben készséggel fogadta meg, hogy az ország rendjeit régi szabadságaikban megőrzi, az országos tanácsba külföldieket nem vesz fel, ...
1299. május 8-július 6. között
A Rákoson tartott országgyűlésen az előző évben megválasztott, de a pápa által meg nem erősített esztergomi érsek, az Anjou-k trónigényét támogató Bicskei Gergely megtagadja a részvételt.
 Lásd még: Erdély, Fejedelem, Esztergom, Pozsony, Nádor
|
