Nyugati kereszténység felvétele (külpolitikai támogatás, isteni hatalom elve, hierarchikus világkép, írásbeliség haszna az államszervezésben) - korábban magyar előkelők a keleti kereszténységet vették fel (948 k.).
ki a császárságot nmcsak hiuságból, hanem a nyugati kereszténységnek a török ellen való könnyebb egyesítése céljából kivánta, nem akart engedni.
Ez a nemrégen idejött magyarság nemcsak megközelítette, hanem magasan túlszárnyalta az egész nyugati kereszténységet is, kénytelenek voltak belátni ezt a nyugat-európaiak.
Az ókor végi és koraközépkori nyugati kereszténység egyháza erősen tekintélyelvű és hierarchikus felépítésű volt, és a dogmáktól való eltérések veszélyeztették a hatalmát, így a hit védelme és a tekintély védelme össze is kapcsolódott.
Belgrád felmentésével Magyarország a szó szoros értelmében a nyugati kereszténység igazi védőbástyájává lett.
A nyugati kereszténység területetein a konstantini gyakorlatra alapozták az uralkodók a székek betöltésének jogát.
László Gyula úgy vélekedik, hogy a magyarság (mármint a 'kései avarok') már jóval a 896-os honfoglalás előtt megismerhette ill. felvehette a nyugati kereszténységet (esetleg egyes elemeit még a sztyeppei vándorlás során).
Az ok, hogy a kun-avar nemzet a Kárpát-medencén kívül ebben az időben még nem fogadta el a nyugati kereszténységet. A Kárpát-medencén belül élők már azok voltak.
 Lásd még: Fejedelem, Kereszténység, Horvátország, Erdély, Esztergom
|
