Nikápoly

nikápolyi csata
a török ellen vívott harcoknak egyik legjelentékenyebb, szomoru véget ért eseménye. Első ízben egyesültek ez alkalommal a keresztény fejedelmek seregei, hogy a kereszténységet megsemmisítéssel fenyegető török hatalomnak ellenálljanak.

1396-ban a nagy-nikápolyi csatában ott voltak ismét a székely hadak s együtt harcoltak az európai segédhadakkal a török ellen.

Kis-Nikápoly ostroma alatt veszi a szomorú hírt, hogy Mária királynő, kit áldott állapotban hagyott, alig egy héttel távozása után a budai hegyek között lováról leesett és koraszülés következtében (1395 május 17) meghalt.

Október kalendáján Zsigmond Nagy-Nikápoly alá vezette a tábort; az Al-Duna egyik partján Nagy-, a másikon Kis-Nikápoly fekszik, emez Traianus, amaz Hadrianus győzelmének emléke, mint néhányan vélekednek.

1396-ban már a magyar király, Luxemburgi Zsigmond lovagseregét verték tönkre Nikápolynál.

A legjelentősebb csoportok a következők voltak: a Mihállu (Nikápoly, Plevna, Szófia és Smederevo vidékén), a Turahanlu (a Moreai-félszigeten), az Evrenosz-féle (Albánia, Dalmácia táján) és a Malkocs-féle (Bosznia, illetve időnként az Al-Duna vidékén, ...

Midőn Szulejmán Mohamed harmadik vezért Rumélia haderejével Buda ellen küldi, ugyanakkor Ahmedet, a nikápolyi szandzsákbéget 2000 főnyi csapatával, a havasalföldi és moldvai román vajdák 18.

1389. rigómezei csata, 1396. nikápolyi csata 5. kép nikápolyi csata ábrázolása
1410. német-római császár, invesztitúra megszerzése
határőrvidék kiépítése
konstanzi zsinat, huszitizmus elleni harc ...

A döntő ütközetre 1396-ban Nikápolynál került sor, ahol a lovagok csúfos vereséget szenvedtek. Ezután Zsigmond védekezésre rendezkedett be.

Lásd még: Erdély, Konstantinápoly, Pozsony, Vitéz, Várad