A "nemzeti király" hazatértének hírére, valamint a moldvai és a havasalföldi vajda támadásai következtében Erdélyben is egyre bizonytalanabbá vált a helyzet a Ferdinánd párt számára, ...
november 1-én vonul be híveitől övezve, serege kíséretében a nemzeti királyjelölt a budai várba.
Nemzeti király volt-e vagy akart-e lenni Mátyás vagy Zápolya?
Kellett-e az országnak Zápolya?
Melyik királyjelölt támogatását kívánta a nemzeti érdek?
Miért nem váltak a Habsburgok magyarrá?
"Hazafias" elfogultságok ...
Az első az 1505-ös rákosi végzés, mely szerint a Jagelló ház kihalása után az országban nemzeti királyt kell választani. Ez a szerződés Szapolyai János erdélyi vajdának kedvezett, akit 1526.
Ott voltak a székely hadak a szintén királlyá választott Ferdinánd hadai ellen 1526728-ban vívott vesztett csatákban: Tokajnál, Szinánál; majd ők nyitottak utat a Lengyelországba menekült nemzeti királynak a visszatérésre, a Sárospataknál 1528.
Podjebradnak is érdekében állott, hogy Magyarországnak nemzeti királya legyen, még pedig M. személyében, azért kijelentette, hogy őt támogatja a trón elérésében, vele szövetkezik, sőt Katalin leányát eljegyzi vele. Azonban M.
Más prózai munkáiban a múlt értékelésén túl a nemzeti királyság eszményét állította kortársai elé. E gondolatával foglalkozik elemző kritikai művében a Mátyás király életéről való elmélkedésekben (1656-57).
Fő politikai elképzelése: nemzeti királyság, állandó nemzeti hadsereggel. Főbb művei: Szigeti veszedelem, Tábori kis tracta, Vitéz hadnagy, Elmélkedések Mátyás király életéről, Az török áfium ellen való orvosság.
Benne kihalt a Szapolyai-ház, az utolsó magyar nemzeti király s a lengyelek királyjelöltje utódnélküli nagybátyja (Zsigmond Ágost) halála esetére. 1571 máj. 24.
 Lásd még: Királyság, Erdély, Nádor, Vitéz, Várad
  
|
RSS
