| |
Német lovagrend alapítása az első kersztes háboruk idejére vezethető vissza. Jeruzsálemnek 1099. történt elfoglalása után a szentföldre zarándokló németek egy része egy ott lakó németnél segélyt s útbaigazítást nyert.
Plaueni Henrik - a német lovagrend nagymestere (†1429) 3.4.35 Plinius, Caius Caecilius Secundus (23-79) - római földrajzíró 1.1.30, 35, 110, 125, 195, 230, 260, 295, 320, 1.2.170, 270, 1.6.180, 245 ...
A szövetséghez csatlakoztak Anglia s a Zsigmonddal szomszédos államok uralkodói: Venczel cseh király, Jodok morva őrgróf, az osztrák, bajor herczegek, a német lovagrend és a János-rend vitézei.
Endre király a Barcaságot a havasalföldi terület egy részével a német lovagrendnek adományozta, amennyiben megengedi a német lovagoknak, hogy az Olton sót vagy egyéb árut szállítva, akár a székelyek, akár a vlachok földjén mennek át, ...
Kázmér lengyel királyt bíztatta a magyar trón elfoglalására, sőt személyesen is közbenjárt érdekében a német lovagrend főembereinél.
1225 tavasza II. András seregével kiűzi országából a Német Lovagrendet. 1226. augusztus 1. előtt II. András Erdély élére állítja Béla herceget, Szlavónia és Horvátország kormányzását pedig annak öccse, Kálmán veszi át.
1232. a Zala megyei szerviensek kehidai oklevele - bíráskodás kérése. - Halicsért hadjáratok - sikertelen. - 1217-18. sikertelen szentföldi keresztes hadjárat. - 1211-1225. a Német Lovagrend jelenléte az országban. - Szörénység elfoglalása.
pillanatnyi érdekei szerint viszonyult a török kérdéshez. Lengyelország, amely elsősorban az oszmán vazallus krími tatárokkal hadakozott, 1525-ben békét kötött a Portával, de így is számos ellensége maradt: Oroszország, Dánia, a német lovagrend stb.
See also: Nádor, Fejedelem, Erdély, Kiváltság, Ispán
 
|