nápolyi hadjárat
e néven ismeri történelmünk azt a két hadjáratot, melyet Nagy Lajos király András nápolyi herceg meggyilkolása miatt vívott meg 1347-48. és 1349-50. L. Lajos.
Nápolyi hadjárat. A pápánál kérte az öccse halálának az ügyét, de nem foglakoztak vele, ezért maga vette kézbe az ügyet: 1348 szárazföldi csata, 1350 tengeri csata. Ezzel elfoglalta Nápolyt, de ezt nem tudja megtartani.
nápolyi hadjáratok, Horvátország, Szerbia megszerzése, Vidin bevétele de nem tudja megtartani, Havasalföld és Moldva ellen de sikertelen, 1370. lengyel-magyar perszonálunió
Luxemburgi Zsigmond (1385-1437) ...
A nápolyi hadjárat befejezése után kezdődött a lengyel politika. 1351. a litvánok támadása ellen Kázmér lengyel király segítséget kért és nyert L.-tól. Az egyesültek győztek. 1352. újra a litvánok ellen indul Budáról. Belcz várát nem sikerült bevenni.
Az 1351-iki országgyülési törvényekről Lajos maga mondja a bevezetésben, hogy azokat a szolgálatokat kivánta velük viszonozni, a melyeket a nemesség a nápolyi hadjáratokban való részvételével teljesített iránta.
A nápolyi hadjárat során is több történet maradt fenn hősiességéről. Például, amikor Canossa várát ostromolták, a király az elsők között rohant fel a létrán a várfalra, s a lehulló kövek a várárokba sodorták. Testőrei alig tudták az életét megvédeni.
A konstantinápolyi hadjárat a magyar kalandozárok korának egyik legjobban kitervelt és végrehajtott akciója volt, amellyel Szabolcs vezér megmentette azt, ...
Nagy Lajos a székelyek haderejét igénybe vette egyéb háborúiban is, úgy nápolyi hadjáratában (1347-50), mint később a litvánok és tatárok ellen, majd a szerb-bolgár háborúkban.
 Lásd még: Erdély, 1370, 1342, 1351, Vitéz
  
|
RSS
