NAGY LAJOS
A Pallas Nagy Lexikona szerint: Róbert Károly és Erzsébet harmadik fia. Bölcs és jámbor anyja kitünő nevelőkkel gondosan vezette az ifju herceg szelleme és szive képzését. Politikai szereplését 1335.
Nagy Lajosról a krónikás azt írta, hogy odahaza mindig békét, külföldön mindig háborút kívánt. Valóban: élete nagy részét messzi országokban háborúzással töltötte, közben idehaza nyugalomban élhettek az emberek.
Nagy Lajos halála után a magyar hatalmi elit még elfogadta Máriát királynőnek. Apja temetése után egy nappal, 1382. szeptember 17-én Demeter esztergomi érsek közreműködésével történt a koronázás.
Nagy Lajos uralkodása elején a régebbi Kunországban, Moldvában s a Fekete-tenger vidékén megtelepedett nogáji tatárok gyakran háborgatták Erdély határait, főként a Székelyföldet s beütéseikkel nekik nagy károkat okoztak.
Nagy Lajos halálával kihalt a magyar Anjou-ház férfiága. A bárók három pártba tömörültek, s mind a három pártnak megvolt a maga jelöltje. A Lackfiak Mária vőlegényét, Luxemburgi Zsigmondot jelölték.
A Nagy Lajos utolsó napjaiban kezdeményezett nyugati orientáció úgyszólván teljes csődöt mondott utódának, luxemburgi Zsigmondnak uralkodása alatt.
Az, hogy Nagy Lajost 1370-ben lengyel királlyá választják, nem csekély jelentőséggel bír Északkelet-Magyarország számára. A magyar-lengyel politikai és kereskedelmi kapcsolatok intenzívvé válnak.
pótolnia kellett a kamara hasznátàúj adó beszedését rendelte el - minden olyan ház után amelynek kapuján egy szénaszekér át tudott haladni fizetni kellett à kapuadó (első állami egyenesadó M.o.-n)
3.) Nagy Lajos - ...
I. MAGYARORSZÁG NAGY LAJOS HALÁLÁIG.
IRTA
DR. BARÓTI LAJOS.
II. MAGYARORSZÁG NAGY LAJOS HALÁLÁTÓL A MOHÁCSI VÉSZIG.
Nagy Lajos vette át a trónt minden nehéz- ségek nélkül. Lajosnak már nemcsak Lengyelországban volt érdekeltsége, de a nápolyi örökségre is igényt tarthatott. De végülis a Nápolyi trón,kétszeri hadjárat ellenére sem lett a magyaroké.
E védelmi rendszer évszázados fejlődés eredményeként alakult ki, kezdetei Nagy Lajos és Zsigmond király uralkodásának idejére nyúlnak vissza, és az egész középkori magyar királyság területét védelmezte. E végvárak kettős feladatot láttak el.
Az uj hazát a dubnicai krónika szerint még Nagy Lajos korában is Etelnek nevezett Dnjeszter v. Neszter hasította ketté. Az E.-ben való tartózkodás három dolog miatt lett nevezetes: 1.
A víziorgona maradványait az aquincumi polgárváros feltárása során Nagy Lajos régész találta meg munkatársaival 1934 őszén. A fémből készült részek viszonylagos épségben maradtak meg a rájuk omlott törmelék alatt, a városban ugyanis a III.
Károly Róbert halála után, fiát Nagy Lajos királyt Visegrádon keresi fel a lengyel küldöttség, s ajánlja fel a lengyel koronát számára.
Az István-vártól északra egy belső udvar helyezkedett el, amely szélén egyes épületeket még Nagy Lajos építtetett. Itt állott a keleti szárnyon a kétszintes kápolna is. Zsigmond ettől északra egy második udvart is létesített.
 Lásd még: Magyar király, Erdély, Királyság, Fejedelem, Koronázás
  
|
