nádor
v nádorispán (Palatinus regni), közjogunk szerint az országnak első zászlósura. A legrégibb időben a király nevezte ki, de már III.
nádor
A király utáni legmagasabb közjogi méltóság a rendi Magyarországon.
A szláv elemekből álló régi nádorispán (palatinus) későn önállósult első eleme.
József nádor
(1776-1847)
Szentiványi visszatekintő előadásban ismertette Pest város eddigi építkezéseinek történetét. Kiemelte II.
A nádorispánról
Azt is akarjuk, hogy ha olykor a nádorispán hazamegy, a király és az udvar pecsétjét hagyja annál, aki helyetteseképpen ott marad, hogy miképpen a királynak egy udvara van, úgy pecsétje is egy legyen.
A nádor eme fennhéjázó és szemtelen üzenetét a fejedelem haraggal fogadta, mert hiszen az nem átallott akár bírájául, akár pártfogójául szegődni annak, akinek érdekében egyetlen főúr sem merészkedett előtte szót emelni.
Az ország nádorai gyakrabban érintkeztek a megyékkel, néha két, három megyét rendeltek együvé, de többször egyenként is keresték fel azokat, a fontosabb kérdésekben tanácskoztak velök s a panaszos és pörös ügyekben pedig itéletet mondottak.
Esterházy Miklós nádor II. Ferdinánd nevében egyenesen felszólította, hogy mondjon le, mert hiszen mint II. Ferdinánd alattvalójának előzetes királyi beleegyezés nélkül el sem lett volna szabad fogadnia a fejedelemséget.
Kovács Mihály: Gara nádor megvédi Mária és Erzsébet királynőket
Erzsébet és Mária a zendülést személyes megjelenésükkel akarták csillapítani. 1386.
A kassai polgárok által 1311-ben agyonütött Amadé nádornak a királlyal szembeszegülő fiai 1312-ben Rozgony mellett csatát vesztettek, ezután az Amadé által - legtöbbször jogtalanul - megszerzett várak sorban kerültek a király kezére.
Perényi Imre nádor halála után a nádori méltóságra a nemzet közvéleménye Sz.-t óhajtotta, de az udvari párt fondorlata következtében az országtanács többsége Báthory Istvánt emelte ez első országos főméltóságra (1519).
WESSELÉNYI FERENC (1605-1667): nádor 1655-1667 között. Nagyszombaton a jezsuitáknál tanult. A Habsburgok oldalán harcolt a törökök ellen. 1646-ban grófi rangra emelték, 1647-ben felső-magyarországi főkapitány, 1655-től pedig nádor.
A nádor, Báthori István például éppen menyegzőjét ülte. Felmerült, hogy a naszádosokkal küldjenek segítséget az ostromlottaknak, ám kiderült, hogy pénzhiány miatt már 1518-ban elbocsátották őket.
Erzsébet királyné azonban bizalmasa, Garai Miklós nádor befolyása alá került, s rövidesen elvesztette a főurak és főpapok többségének bizalmát.
márczius 15-én Rakamaznál legyőzték a nádort. Esterházynak le kellett mondania tervéről, melyet még Pázmány is ellenzett, ki a magyar nemzet és alkotmány fentartására szükségesnek tartá Erdély függetlenségét. A kassai béke a lőcsein alapult.
megyénként átlagosan 2-3 udvarház volt, élükön az udvarnok ispán áll (nádorispán)
? a király a legnagyobb birtokos
Kormányzás, törvények:
?
Kezdetben katonaként tűnt fel a 30 éves háborúban, a Habsburgok oldalán, majd az 50-es években a nádori címre pályázott, ám helyette Wesselényi Ferenc lett a nádor 1655.
-t saját törvényei szerint a nádor és a magyar tanács által kell kormányozni, a közhivatalokba csak magyarok nevezhetők ki, Erdély függetlensége pedig helyreállt Bocskai uralma alatt.
A sort Werbőczy István nádor, Telegdy Miklós érsek, Mosóczi Zakariás püspök és Zsámboky János tudós kezdték még a XV-XVI. században. Ezt folytatták áldozatos munkájukkal olyan kutatók, mint például a két Kovachich, apa és fia a XVIII-XIX.
Még a nádor is, a főurak feje, Esterházy Pál is pártolta ügyemet a szájával, de nem teljesítette nádori kötelességeit, mert ha ez a főúr már a háború kezdetén felhasználta volna tekintélyét, ...
Nagyon fontos adatot tartalmaz Bebek Detre nádor 1399. augusztus 22-én kelt birtokmegosztási oklevele, melyből kiderül, hogy Ecsernek már a XIV. században volt temploma.
júliusában a két királynő délvidéki látogatásra indult Garai nádorral és kíséretével; Diakovár (Gara, Gorján) mellett azonban Horváti János bán katonái megtámadták a királyi kíséretet, a királynők vereséget szenvedtek és fogságba estek, ...
Helytartótanács (élén nádor vagy érsek), Magyar kamara (Pozsony)
Magyar kancellária (Bécs)
6 főkapitányság fejedelem (Gyulafehérvár)
országgyűlésnak csak tanácsadói jogköre van ...
nádor, főtárnok, főlovász); a vármegyék élén ispán áll - bírói hatáskör, gazdasági irányító - alatta: várnagy, hadnagy, várbíró; udvarházak élén az udvarnagyok; a század vége felé megjelenik az országos gyűlés, ...
1281 nyara
IV. (Kun) László leveri a nádori méltóságát elvesztő Aba nembéli Finta lázadását.
1281. október 21. előtt
Fülöp pápai legátus távozik az országból.
László egy mohamedánból kereszténnyé lett embert nevezett ki nádorrá, maradék hívei is elpártoltak tőle.
Lászlót 1290 júliusában Körösszeg vára mellett a kunok ölték meg.
Élén az "udvar ispánja" állott, mely tisztségből fejlődött ki a nádori méltóság. A 13.
Zsigmond kénytelen volt egyezséget kötni bizonyos bárói csoportokkal, mivel a megcsappant királyi hatalom már nem tette lehetővé a mindenkitől független politika elveinek további követését. A nádor Lackfi István lett.
 Lásd még: Erdély, Pozsony, Vármegye, Fejedelem, Esztergom
|
