Mezőváros (oppidium): 14. sz-ban kialakuló várostípus Magyarországon, vásártartási joggal rendelkezik, nincs fallal körülvéve.
Oszmán-török: a 13. sz végén ÉNY-Anatóliában hatalmat kiépítő Oszmán-dinasztia uralma alá került török törzsek.
Mezővárosban polgárosodás lehetett volna
Még a nemesek is polgárosodhattak volna.
A rendiség segítette a nemesek fejlődését.
mezővárosok felemelkedése, kereskedelmi kapcsolatok kiépítése, subsidium bevezetése, nádori cikkelyek (1485), központosított állam kiépítése, kancellária átszervezése, bírói reform, kultúra támogatás, 1470. Vitéz János vezette felkelés ...
- mezővárosok kiváltságainak megnyirbálása (nehogy elcsábítsák a jobbágyokat) pl.: ismét személyenként kell a kilencedet fizetniük
- magas belső vámok (ugyanakkor a nemesek és egyháziak vámmentesek)
VI. Az intézkedések következményei ...
Debrecen mezőváros a középkorban a váradi püspökség területén feküdt, s a XIII. század végén Váradot kivéve a legmagasabb összegű pápai tizedet fizette.1 A püspöki székhely közelsége gátolta a város saját művelődésének fejlődését.
Csíkszereda mezőváros (és kétségtelenül a többiek is) megnyerik Izabella királynétól 1558-ban azt a biztosítást, hogy a török szultán részére fizetendő adót kivéve, minden adó és rovatal fizetésétől fölmentetnek.
Efféle sok intés rejá készerejti mind az urakat s mind királyt, hogy rejá kelletik hajlani, és engedniek, és meg es hirdetniek a gyűlést Hatvanba, a mezővárosba, ki hat mélyföld Pesthoz, ...
Az erővel elfoglalt mezővárost adományul adta a reményében nem csalatkozott Dénesnek, és a király előtt megnyílt a Fekete-tenger felé felmérhetetlenül húzódó, bővizű, széles tartomány.
század közepéig élvezett egyeduralmatàa reformáció kálvini/helvét irányzata döntötte meg - a kálvinista hit elsősorban a mezővárosi és falusi parasztság körében terjedt + lutheránusok között is - az ellenállási jogról szóló tétellel ...
A Királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség teljesítőképességének határaihoz ért: egy vékony rétegen kívül nagy tömegek szegényedtek el, a szőlőtermelő mezővárosokat a Hegyalján kitört felkelés megtorlása döntötte végső romlásba, ...
A városok másik csoportját a mezővárosok alkották. Lakói földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak, s járandóságu- kat a földesúrnak általában évente egyszer egy összegben fizették be.
Magyarország külkereskedelme felvirágzott.
Ennek legszembetűnöbb vonása a mezővárosok számának hihetetlen mértékű gyarapodása. Zsigmond uralkodása alatt a kezdeti 50 mezővárosból kb. 300 lett. Az egyik legismertebb városokkal foglalkozó törvényét 1405-ben alkotta meg. 04.
(Mohi), az Árpádok és Anjouk idejében mezőváros, most puszta Borsod vármegyében, mely a régi Szakáll, Nagy-Csécs, Szalonta és Poga határát is magában foglalja Maga a város, mint a történelmi társaság 1878 aug. 23-iki ásatásai bizonyítják, az u. n.
A városrendszert (város, mezőváros, szabad falu) egységesen kívánta kormányozni.
Nagyhatalmi törekvései lassan beértek. Először német király lett, majd cseh, végül német-római császár.
Elismerte a magyarországi rendek, a protestánsok szabad vallásgyakorlatát (kivéve a mezővárosokat és a falvakat). Kimondták, hogy Mo.
Kimondta Erdély függetlenségét, a protestánsok szabad vallásgyakorlását (kivéve a mezővárosokat és a falvakat), és a rendi önkormányzat helyreállítását.
A bácskai magyar mezővárosokat a Tisza mentén a szerbek már sorban feldúlták.
Az, hogy Felső-Magyarország gazdag mezővárosokkal, sűrű faluhálózattal rendelkezik, a bécsi udvar szemében felettébb alkalmassá tette arra, hogy a török ellen harcoló csapatok rendszeresen itt teleljenek.
A mezőváros a gróf Zichy család birtoka, hitbizománya, s a legnagyobb magyarországi zsidó település. A mezővárosi rang a feudális Magyarországon egyébként is egyet jelentett a féljobbágy-sorú polgárok földesúri kizsákmányolásával.
1647. évi XXX. törvénycikk
Azokat a mezővárosokat és falukat, a melyek Ő felségének eddigelé semmi taksát sem fizettek; ugyszintén a végvidékeken lakó jobbágyokat és polgárokat, a kik nem katonáskodnak, a vármegyék róják meg adóval ...
A haderő összetételét három nagyobb szociális csoportra osztotta: a nemesi kiváltságokkal nem rendelkezőkre, akik közül a legtöbben "jobbágyok, kisebb számban szabadosok és városi vagy mezővárosi polgárok" voltak, ...
A feudális szétdaraboltság megszüntetése kedvezően hatott a fejlődő árutermelésre; megszilárdult a városok ipara és kereskedelme, s növekedett a mezővárosok gazdasági jelentősége is. [2] ...
Az Ausztriában nevelkedő fiatal uralkodó hosszú ideig nem is látogatott Magyarországra, később pedig Budán tartotta udvarát. Ez alatt az idő alatt Visegrád városát elhagyták előkelő lakói, így a település mezővárosi szintre süllyedt le, ...
Visszavonulása következtében a harangodi síkságon elterülő hajdúvárosok éppen úgy, mint a Hegyalján fekvő mezővárosok lakosai fegyvert fogtak és jókora sereget alkottak, melynek egy része Bercsényi gróf elé ment, másik része pedig útközben várta őt.
 Lásd még: Erdély, Jobbágy, Fejedelem, Kiváltság, Esztergom
|
