A királyi vármegyék élén a megyésispán állt, s személye általában azonos volt valamelyik várispánnal. A megyésispán gyakran a király legközvetlenebb hívei közül került ki.
A pénzbeli járadékot a megyésispánoknak Kálmán király (1095-1116) törvénye 79. cikkelye értelmében Szent Mihálykor (szeptember 29.) Esztergomba kellett vinniük.
A megyésispán a király legközvetlenebb hívei közül került ki. Királyi parancsra hadba kellett vezetnie a vár fegyvereseit. Az ispán feladata a jövedelmek kezelése, a bíráskodás; jövedelme a szabadok pénzadójából származott.
Ha a király és a herceg nagyobb tisztviselői vagy egymás közt, vagy náluk nagyobbakkal viszálykodnak, és a bíróhoz menni nem akarnak, ügyeiket a megyésispán az illetékes bíróval együtt vizsgálja meg.
A király és a herceg tisztviselőinek pereiről ...
 Lásd még: Esztergom, Szent István, Királyság, Fejedelem, Királyi udvar
  
|
RSS
