A magyar Sereg 936-937 telén Bajorországon szabadon átvonult, és miután a sváb és frank hercegség útjába eső városaira tüzet vetett, nyugat felől próbatámadást intézett Szászország ellen.
A magyar seregek 955-ben, Augsburgnál a megtámadott tartományok egyesített seregével találták szemben magukat. Ez nemcsak nagy emberveszteséget, de egy korszak alkonyát is jelentette. A kalandozások egy ideig déli irányban folytatódtak. [1][2] ...
A magyar seregben részt vett Koháry István gróf (1649-1731), főnemes, hadvezér és költő, aki korábban, mint Habsburg-hű főúr 1682-1685 között Thököly Imre fogságába került. Részt vett Buda 1686. évi visszafoglalásában, majd Eger 1687.
A magyar sereg vérvesztesége nemcsak a törökétől, hanem a rendszerint feltételezett 8-10.000 főtől is messze elmaradt.
Amíg a magyar sereg Itáliában kalandozott, olyan események történtek a Duna völgyében, amelyek megváltoztatták az itteni helyzetet. A Morvaországgal határos ostmarki részen Isanrich gróf a császár ellen támadt. [...
1166
Magyar seregek visszafoglalják előbb a Szerémséget, majd Dalmácia egy részét.
1526. 08. 29. A magyar sereg vereséget szenved Mohácsnál
1526. 09. 11. A török bevonul Budára
1526. 11. 10. Szapolyai János erdélyi vajdát királlyá választják ...
A törökök túlnyomó ereje diadalmaskodott a franczia csapatok felett, s mikor Zsigmond a magyar sereg zömével segítségükre ment, már java részük elvérzett az egyenlőtlen küzdelemben.
899: Az első hadjárat, amelyet bizonyosan kárpát-medencei hazájukból indítottak a magyar seregek. Arnulf császár itáliai riválisa, Berengár ellen a magyarokat bérelte fel.
Eközben András és Levente erős magyar sereggel megjelenik a közelben. Gellért, Besztrit, Buldi és Beneta püspök meg Szolnok fehérvári főtisztviselő meghallja ezt, és örömmel vonul a királyfiak elé, hogy az új urakat tisztességgel fogadja.
Lipót Zrínyi Miklóst nevezte ki az egész magyar sereg főparancsnokának, aki minden energiáját és erejét bevetve készült az összecsapásra.
török kézen marad, a magyar sereg pedig háborítatlanul átkelhet a Dunán.
A tatárok előbb egy kis létszámú sereget küldtek a szervezetlen magyar seregre, akik szekerekkel vették magukat körül, és kis helyre zsúfolták sátraikat.
A bolgár cárság sorozatos csatavesztést szenvedett a magyar seregektől, és az Al-Duna területét feladták.
Egyik, többnyire székelyekből álló magyar sereg a Barcaságból nyomult Lackfi Miklós vajda és székely ispán vezérlete alatt Havasalföldre. Itt a Jalomica folyó mellett a vajda vezérét, Dragomirt megverte és több megerősített helyet elfoglalt.
Az Anjou-királyok alatt, 1347-ben a krónikások ismét megörökítették a hadigépek emlékét a magyar seregben.
Ez a sereg éppen visszaérkezett Dalamanciába, "ahol szembetalálkozott egy másik magyar sereggel.
 Lásd még: Erdély, Fejedelem, Pozsony, Királyság, Esztergom
|
