században Erdélyben éppen úgy archaikus berendezkedést találunk, miként mindenütt másutt a Magyar Királyság területén, ahol Szent István uralmi rendszere gyökeret vert.
{235.} III. ERDÉLY A KÖZÉPKORI MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN (896-1526)
FEJEZETEK
1. ERDÉLY HONFOGLALÁS KORI ŐSLAKÓI
2. A MAGYAR HONFOGLALÁSTÓL A TATÁRJÁRÁSIG
3. A TATÁRJÁRÁSTÓL A MOHÁCSI VÉSZIG
4. KÖZÉPKORI MŰVELŐDÉS ERDÉLYBEN ...
A Magyar Királyság kormányzója (1918)
József főherceg
A Magyar Népköztársaság elnöke (1918-1919)
Károlyi Mihály
A Magyar Tanácsköztársaság elnöke (1919)
Garbai Sándor
A Magyar Királyság államfői (1919-1945) ...
A Magyar Királyság székesfővárosa, Budapest, 1938 májusának utolsó hetében csak az 1896-os Milleniumhoz hasonlítható pompájú, katolikus ünnepségsorozat színhelye volt.
A Magyar Királyság székvárosának visszafoglalására 1686- ban két különálló hadsereg vonult fel. A fősereg, amelyet Lotharingiai Károly vezetett és körülbelül 40 ezer katonából állt és mintegy 50 ostromágyúból meg számos egyéb felszerelésből.
A magyar királyság fennhatóságát az újonnan alakult moldvai vajdaság felett a közeli székelyek hadereje biztosította.
Szent István a magyar királyság megszervezése során részben a korábban, még a X. század folyamán épített hatalmas földvárakat tette központokká, de új várakat is emeltetett.
Árpád véréből sarjadzott nagy királyaink erős, hatalmas állammá tették a magyar királyságot, melynek határain belül a magyar nemzet idegen befolyástól függetlenül, szabadon fejlődhetett és elsőrangu helyet küzdött ki magának Európai népei között.
Kivánta a császár-király leánya kezét, Ferdinánd örökösei kihaltával az egész Magyarországot, addig is a két magyar királyság közti határvonalul a Dunát. Ferdinánd nem engedetett s hadra készült, hogy Erdélyt elfoglalja.
A Magyar Királyság főnemesei, a legfontosabb tisztségek viselői Árpád-házi herceget raboltak el, tartottak fogságban, rátámadtak az özvegy királynéra és nem sokkal László megkoronázása után, 1272 őszén olyasmire ragadtatták magukat, ...
Bécs elérkezettnek látta az időt, hogy kiterjessze és megerősítse a központi kormányszervek hatalmát a Magyar Királyságban.
Az Európába visszatérő lovagokat 1211-1225 között rövid ideig a Magyar KirályságDél-Erdélyben, a Borzaföldön (ma Barcaság) telepítette le II. András magyar király.
(300) Ulászló magyar királyságának negyedik évében, legvirágzóbb korában halt meg; ha élhet, ő minden királyok fejedelme lett volna, áldott derekassággal, igazságossággal, becsületességgel; lelke harmonikus és magasztos, önmérséklete kiemelkedő, ...
János király innen Lengyelországba Tarnowba menekült s széleskörü diplomáciai akciót indított meg a magyar királyság visszanyerésére.
a népsűrűség azon helyeken volt igazán alacsony ahol a törökök vilajet székhelyet alapítottak, a török hódoltság alatti Magyar Királyság és Erdélyi fejedelemség területein lényegesen nagyobb a népsűrűség ...
1526-ban összeomlott a középkori Magyar Királyság és vele együtt a budai királyi udvar is. 1526. augusztus 29-én II. Szulejmán török szultán hadai élén a Mohács melletti mezei ütközetben megsemmisítő vereséget mért II.
A szerződés értelmében mindkét fél megtartotta a király címet és országának azt a részét, amelyet birtokolt, azzal a feltétellel, hogy Szapolyai halála után a magyar királyság teljes egészében (Erdéllyel együtt) a Habsburgok hatalma alá kerül, ...
Ez a terület a korábbi magyar királyság gazdaságilag legfejlettebb része, de most a Habsburg Birodalom legfejletlenebb része. A Habsburg Birodalomban I Ferdinánd (1526-1564) alatt megkezdődik a központi kormányzás birodalmi szintű kiépítése.
(Szent) László sikeres hadjáratot vezetett Horvátországba; ez a területfoglalás a Magyar Királyság leginkább maradandó szerzeménye lett.
Mindkét fél megtarthatta a királyi címet és országának azt a részét, amelyet birtokolt, azzal a feltétellel, hogy Szapolyai halála után a magyar királyság teljes egészében (Erdéllyel együtt) a Habsburgok fősége alá kerül, még akkor is, ...
1030 július
II. Konrád német-római császár hadjárata a Magyar Királyság ellen.
1030 során
A püspökké szentelt Gellért az Ajtonytól elfoglalt területeken megszervezett csanádi egyházmegye első főpapja lesz.
1686-ban, Buda felszabadításának évében Caraffa generális szállta meg Debrecent s félmillió forintos hadisarcot, többet, mint a Habsburgok magyar királyságának egész évi adójövedelme, hajtott be rajta.
Ez azért türtént meg, mert egyik ország sem vállalta a magyar királysággal való háború veszéályét.
Első felesége, Chatillon Ágnes a bizánci császár rokona volt, Mánuel feleségének a húga.
A koronázással testet öltött a feudális magyar királyság. A királyi hatalmat két tény határozta meg: a trón alkalmasság szerinti öröklése és a hatalom keresztény jellege.
Teljes országát, amely igen tágas és nagyon gazdag volt, a Magyar Királysághoz csatolta. Országát magyarul Erdélynek hívták, amelyet sok folyó öntöz, ezek homokjában aranyat gyűjtenek, és e föld aranya a legjobb.
 Lásd még: Királyság, Magyar király, Erdély, Fejedelem, Esztergom
|
