A magyar egyház élén 1158 óta ekkor Lukács esztergomi érsek állt, aki - kortársához, Becket Tamáshoz hasonlóan - az egyház új eszméi iránt elkötelezett főpapság képviselője volt.
Önálló magyar egyházszervezet megalakítása - 10 egyházmegye, Esztergom központtal (érseki
rangon), földbirtokot kapnak a püspökségek, törvényben előírja a tizedet ...
1046 tavasz
Magyar egyházi és világi előkelő követséget küldenek Levente és András hercegekhez szorgalmazva hazatértüket.
1957 Megnyílik a Magyar Egyházszociológiai Intézet (UKI) Bécsben
1960 A kanadai London Szent István plébániáját átveszik a magyar jezsuiták
1970 A kanadai Yonkers Szent Margit plébániáját átveszik a magyar jezsuiták ...
a magyar egyházi és politikai törvényhozásban igen nevezetes. Szt. László tartotta 1092 máj. 20. Szabolcson a Tisza mellett nemcsak a papság, hanem az urak és a nép nagy részvételével is.
május 20-án a magyar egyház I. (Szent) László király elnökletével zsinatot tartott Szabolcson. Szent László ún. I. törvénye elsősorban egyházfegyelmi kérdésekben intézkedett, de szabályozta a magyarországi nem keresztény lakosság helyzetét is. [1] ...
a püspökséget, kevés emléket hagyott maga után és csak egy királyi oklevél nyomán foglal helyet az egri püspökök diszes névsorában, a honnét annyi idő óta ki volt zárva, nem ugyan az irók hibája vagy vigyázatlansága miatt, kik a magyar egyház ...
megkezdte a magyar egyház szervezését is és a tervezett 12 püspökségből uralkodása végéig tizet (Esztergom, Kalocsa, Veszprém, Gyulafehérvár, Pécs, Eger, Marosvári [utóbb Csanád], Bihar [utóbb Várad], Győr, Vác) csakugyan föl is állított, ...
Azért Esztergom lett a magyar egyház központja, mert ez a város számított a királyság székvárosának.
Létrehozta az önálló magyar egyházszervezetet, élén az esztergomi érsekkel (uralkodói székhely)-király koronázás joga. Így a magyar egyház feje csak a pápának volt alárendelve.
Az első ilyen központ Esztergom volt, amely később is megtartotta jelentőségét mint a Szent István király által alapított első érsekség és a magyar egyház központja.
legyőzte így az ő kezébe jutott a fejedelmi hatalom + II. Szilveszter pápa megadta neki a királyi címetà 1000 és 1001 fordulóján Istvánt megkoronázták Esztergomban a.) Egyházszervezés - döntő jelentőségű volt az önálló magyar egyházszervezet ...
Uralkodását 1308-ban kezdi meg, hatalomra jutását az itáliai egyház (a pápa) és a magyar egyházi méltóságok is támogatták.
Elég, ha arra gondolunk, hogy az első latin rítusú magyar egyházmegye Veszprémben. Gizella székvárosában jött létre, illetve hogy a bajor papok aligha végezhették volna el a térítés munkáját e házasság és Gizella magyarországi jelenléte nélkül. [...
 Lásd még: Erdély, Esztergom, Fejedelem, Esztergomi érsek, Veszprém
|
