 Lásd még: Erdély, Fejedelem, Tized, Ispán, Pozsony
kunok
(Comani, Cumani), az ural-altájiak, helyesebben turániak közé tartoztak, kik 750. a Volga és Jajk, valamint a Kaukázus vidékein tüntek föl először. A bizanciak guzoknak, uzoknak, a magyarok kunoknak, az oroszok palócoknak nevezik.
A Kunok és Jászok taksája azonban később leiratott és töről- tetett. Számoltatott tehát akkor összesen 147 porta.
VI. A porták száma az 1682. és 1686-iki összeirásban mutat legnagyobb apadást. 3) 1682-ben összeiratott az I.
A kunok népe ama menekülttől tudomást szerez övéi vereségéről, és közös gyászünnepséget tart, megsiratja Kapolcs fejedelem és a többiek pusztulását.
1071-ben a kunok javára elveszítik a mai romániai Moldvát.
1091-ben a Bizánci Császárság ellen viselt hadjáratainak katasztrofális vereségük vetett véget.
A Kárpát-medencébe a fenti időszakban folyamatos a beármlásuk.
a kunok ellen harcolt s különösen Cserhalomnál tünt ki; 1072. részt vett Nándorfehérvár ostromában.
A kunok, jászok és a székelyek, kiket a legrégibb scytha nemzetnek hisznek, bevett szokás szerint valahányszor a királynénak fia születik, minden háztól egy-egy ökröt szoknak volt adni, mert baromtenyésztéssel foglalkozván, ...
Anonymus szerint a "kunok földjéről" vett feleséget. Minthogy a komán-kunok csak 1055-ben érkeztek Európába, és a 11.
Anonymus tudni véli, hogy Zoltán (Zolta) "a kunok földjéről hozott feleséget" fiának, Taksonynak. Taksony felesége volgai bolgár (esetleg besenyő vagy kazár) nő lehetett.
1223 május-június
Az orosz fejedelmek és a kunok vereséget szenvednek az Azovi-tenger mellett, a Kalka folyónál vívott ütközetben Dzsingisz kán seregeitől.
1224
II. András írásba foglalja az erdélyi szász telepesek kiváltságait.
1514. évi XXIII. törvénycikk
A kunok és jászok hasonlóképen bérfizetésre és szolgálattételre kötelezvék
1514. évi XXIV. törvénycikk
Senkit sem kell püspökké tenni, a ki paraszt nemzetségből származott ...
haidones) A török háborúk katonaigényét kihasználva (s félve az örökös jobbágyság terhétől) fegyverforgató csoporttá alakultak át (ld. Dózsa-felkelés) A ~-k szökött jobbágyok, kisnemesek, mezővárosok polgárai, végváriak, székelyek, jászok, kunok ...
Már herceg korában megszerezte tekintélyét a kunok felett aratott győzelmével. Majd az állandó német veszélytől szabadította meg a sokat szenvedett országot és népét. Nem csoda, hogy már életében hősként tisztelték.
Még a nevük említése is tiltott volt. Ezért az avarok másik neve a várkun volt, és a név rövidített formája a kun jött használatba, így lett ismert. A várkun név azt jelenti, hogy a "kunok, akik a várakban élnek".
már azokat a parasztokat is, akik korábbi urukat kedvezmények érdekében elhagyva, más birtokos földjeire települtek).. 1245-ben IV. Béla megkoronáztatta elsőszülött fiát, István herceget. 1246-ban IV. Béla visszatelepítette az országba a kunokat.
Lásd még: Erdély, Fejedelem, Tized, Ispán, Pozsony
  
|
