Külpolitika:
TÖRÖK Magyarország. egyedül maradt a törökkel szemben, 1463. Jajca visszavétele, 1464. Srebenik bevétele,
végvárvonal tovább erősítése, Újlaki és Kinizsi irányítja a védelmet (aktív védekezés), 1476. Szabács viadala, 1479.
Külpolitika
István is folytatta apja politikáját, amennyiben jó viszonyra törekedett legerősebb szomszédaival. A bizánci II. Baszileioszt 1018-ban segítette a bolgárok legyőzésében, sógorával, II.
Külpolitika:
Déli végek felé, Havasalföld megszerzése nem sikerül.
Pozsony, Muraköz visszaszerzése az osztrákoktól.
Külpolitika:
- Mátyás nyugati céljai miatt apósa, a cseh király ellen fordult (felesége: Katalin 1464-ben meghalt), erre ösztönözte a pápa is, aki eretnekséggel vádolta Podjebrádot.
Külpolitikai nehézségek
II. István kedvezőtlen külpolitikai helyzetben vette át a hatalmat. A Német-római Birodalomban még az az V. Henrik volt hatalmon, aki 1108-ban hadjárattal támogatta Álmos herceget.
Külpolitika
Nápolyi hadjárat. A pápánál kérte az öccse halálának az ügyét, de nem foglakoztak vele, ezért maga vette kézbe az ügyet: 1348 szárazföldi csata, 1350 tengeri csata. Ezzel elfoglalta Nápolyt, de ezt nem tudja megtartani.
A KÜLPOLITIKA ÁTFORDULÁSA
Taksony külpolitikájában, amennyire ezt ahézagos adatokból meg tudjuk ítélni, a szomszéd országokkal való békét tartotta Szem előtt.
A külpolitikai nehézségekhez járult a belpolitika ellentétes elemeinek egyensúlyban tartása. Ezek közt egyik legkényesebb problémája volt Erdélynek a székely kérdés. Kétszeresen az volt Báthory trónra léptekor.
A külpolitikai változások azonban keresztezték a szövetkezők tervét. A franciák ugyanis 1669-ben békét kötöttek a császár-királlyal s a küszöbön álló török-lengyel háború veszélye miatt a porta sem akarta a vasvári békében húsz évre biztosított ...
Ilyen külpolitikai konstelláció közepette Magyarország tehát külső segítségre nem igazán számíthatott.
Istvánnak nyugalmas külpolitikai helyzetre volt szüksége, ezért úgy próbálja fenntartani a békét, hogy lányait a környező országok királyaihoz adja. [1] ...
1703 nyarán a társadalmi elégedetlenség mellett a külpolitikai helyzet is elősegítette a felkelés gyors terjedését. A spanyol örökösödési háború kitörése után (1701) a császári-királyi ezredek zömét kivonták a királyság területéről.
A külpolitika kedvezőtlen fejleményei és a nemesi-jobbágyi ellentétektől is meggyengült kuruc sereg, 1707-1708-as vereségei után a Nagymajtényi síkon 1711-ben letette a fegyvert.
Elsősorban külpolitikai indokok. 1849 kora tavaszán ugyanis olyan hírek terjedtek el, hogy Ausztria és a Piemonti-Szárd Királyság Brüsszelben tartandó kongresszuson fogja rendezni az olasz kérdést, ...
Hosszas viták után Ferdinándnak eleinte makacskodó emberei - a külpolitikai viszonyok rosszra fordultának aggasztó hatása alatt - engedékenyebbek lettek, ugy hogy 1621 dec. 31. létrejöhetett a végleges egyezkedés.
A Bach-kor
A jobbágyság felszabadítása
Külpolitika és háborúk az önkényuralom alatt
A provizórium
A kiegyezés 1867-ben. Az Osztrák-Magyar Monarchia létrejötte ...
Külpolitikailag Erdély nem volt független. Hűbérura a szultán, akinek adót fizetett.
 Lásd még: Erdély, Királyság, Pozsony, Esztergom, Fejedelem
|
