| |
Kraszna
1. Szilágy-K., nagyközség Szilágy vmegye kraszna j.-ban, (1891) 3281 magyar lak.; a járási szolgabiró hivatal székhelye, járásbirósággal és adóhivatallal, van posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára. Hajdan várát a XVII. sz.-ban lakták.
Míg ez a Kraszna folyó mellett történt, addig én kellemes hírt kaptam. A Meszes-hegység hírhedt rablója, a román eredetű Pintye, meg akarván mutatni hozzám való hűségét, lejött Nagybánya városához - mely inkább arany- és ezüstbányáinak hírében, ...
A Szamos és a Kraszna folyók között délről északi irányban vonul a Meszes-hegység. A Kraszna és a Sebes-Kőrös között pedig a Réz-hegység és ennek folytatása, a Bükk-hegység terülnek el.
" Elmondja, hogy törvénytelenül keserves bujdosásra üzetett sorsa után, magyar hazánk dicsőséges szabadságának kivivására, s elviselhetlen kegyetlen igának levetésére, már nemes Bereg, Szabolcs, Bihar, Közép-Szolnok, Szatmár, Kraszna, ...
(Az itt élő szlávok elhamvasztották halottaikat.) A másik tömb a Kis-Szamostól a Meszesen át a Kraszna és a Túr mentén a Szamos-Tisza vonaláig terjedt.
-ban Kraszna, Közép-Szolnok, Bihar, Zaránd, Máramaros és Kővár vidéke, a lugosi és karánsebesi területek alkották a Partium törzsterületét. 1848-ig tartoztak a részek Erdélyhez.
1600. évi XXV. törvénycikk
Bihar, Máramaros, Kraszna és közép Szolnok vármegyékben a végrehajtásokról és ezen vármegyék pecsétjéről
1600. évi XXVI. törvénycikk
A leleszi conventben szükséges papok tartásáról ...
Kraszna, Bihar és Közép-Szolnok vármegye főispánjának tisztségét is betöltötte.
 Lásd még: Erdély, Szolnok, Vármegye, Fejedelem, Szatmár
|
