Köznemesség: Súlyuk csökkent, hisz kevés a birtokuk, emellett katonailag rászorulnak a főnemesekre. A köznemesek a főnemesek servitorai voltak. A rendi mozgalmak főnemes vezetéssel és köznemes támogatással működtek.
A köznemesség (mivel a bárókat nem tudta visszaszorítani) a paraszti árutermelés és a mezővárosok ellen lépett fel. A gyenge királyi hatalom nem tudta ezeket a rétegeket a nemességtől megvédeni.
A köznemesség az országgyűléseken egyre nagyobb tért hódított s 1498-ban már a nemzeti koalíció a főnemességre is rá tudta kényszeríteni akaratát s kitiltotta a királyválasztó országgyűlésről az idegen jelölteket ajánló követeket.
Szapolyai a köznemesség érdekeinek képviselője.
Paraszti költözés hátráltatása, 1513-ban meghirdetett török elleni keresztesháborúban korlátozták a parasztok részvételét - Dózsa-féle parasztháború (igazából mezővárosi polgárok érdekeit képviselte).
A magyar köznemesség csírájából, a királyi szolgálatban álló szabadok felső rétegéből való személy -a korai Árpád-korban-.
Latin történelmi szakszó (serviens), a servire (szolgál) folyamatos melléknévi igeneve.
November 5-én a köznemesség királlyá választotta. Decemberben viszont a bárók I. Ferdinándot választották meg (kettős királyválasztás). A teljes királyság megszerzéséhez igénybe vette I. Szulejmán szultán segítségét.
^ A királynők pedig többször is kísérletet tettek elsősorban a köznemesség megnyerésére. Mária 1384. június 22-én megerősítette apja 1351-es törvényeit. 1385.
európai mértékkel sem kisszámú udvart a tisztségüket ténylegesen csak nagyobb alkalmakkor betöltő, sokszor egyéb megbízatásokat teljesítő, bárói rangú udvari főméltóságokon (ajtónálló-, asztalnok-, pohárnokmesterek stb.) kívül a fő- és köznemesség ...
A későbbi Árpád-korszakban azonban, amikor a világi és egyházi főurak elhatalmasodása a köznemesség függetlenségét kezdette fenyegetni, ...
Így a Hunyad megyei és fogarasi nagyszámú román nemzetiségű köznemesség, azután az erdélyi városokban élő nagyobb számú görög-román lakosság, az úgynevezett görög kompánia tagjai.
A mohácsi vész előtti magyar köznemesség
A rákosi végzés
Nemzeti király volt-e vagy akart-e lenni Mátyás vagy Zápolya?
Kellett-e az országnak Zápolya?
Melyik királyjelölt támogatását kívánta a nemzeti érdek?
Miért nem váltak a Habsburgok magyarrá?
családi szerződés, Szapolyai a köznemesség érdekeinek képviselője, paraszti költözés hátráltatása, 1513. kereszetesháború parasztok hátráltatása---Dózsa-féle parasztháború (igazából mezővárosi polgárok érdekeit képviselte) ...
Az urak hosszan tárgyalták az ügyet, végül elfogadták Ferdinánd kívánságát. Az országgyűlés legelején pedig, amikor a köznemesség tiltakozni próbált, elfojtották az ellenkezést.
II. A koronázás ősi hagyományok szerint ...
Emellett feltétlen Habsburg-hűséget követeltek meg. A ~ feladata az volt, hogy elérje, hogy minél kevesebb birtok kerüljön vissza a köznemesség kezébe. Ugyanakkor az idegen tábornokoknak, hadiszállítóknak, tisztviselőknek egész megyéket adományoztak.
Akik tehát a pápa szándékának és parancsának ellenálltak, azok a gyermek Károly ellenségei lettek, összeszövetkeztek a köznemesség nagy sokaságával, és behozták Magyarországra királynak Ottót, Bajorország hercegét.
- a főnemesség és köznemesség gazdasági fellendülésük által nagyobb politikai hatalomra tehettek szert
- gazdaság nem hozott nagy változást àelosztási rendszer kb ugyanaz maradt ...
Károly az ország egyesítéséért vívott háborújában elsősorban az egyházra és a köznemességre támaszkodhatott.
 Lásd még: Köznemes, Erdély, Vitéz, Országgyűlés, Nádor
|
