Kezdőlap (Köznemes)
Kezdőlap  
 
 
Kezdőlap » Magyar történelem 1 » Köznemes


 

Köznemes

Magyar történelem 1 KözépbirtokosKöznemesség

Köznemesség: Súlyuk csökkent, hisz kevés a birtokuk, emellett katonailag rászorulnak a főnemesekre. A köznemesek a főnemesek servitorai voltak. A rendi mozgalmak főnemes vezetéssel és köznemes támogatással működtek.

 


- köznemesek helyzete romlik, familiáris viszonyban vannak a bárókkal
- a köznemesek az ogy-eken próbáltak változtatni helyzetükön
1505. rákosi országgyűlés: ha Ulászló fiúörökös nélkül hal meg, csak magyart fognak királlyá választani.

A köznemesi rendből kiemelkedett Hunyadi János személyében először vette kezébe alulról feltört ember a nemzet sorsának irányítását.

Szapolyai a köznemesség érdekeinek képviselője.
Paraszti költözés hátráltatása, 1513-ban meghirdetett török elleni keresztesháborúban korlátozták a parasztok részvételét - Dózsa-féle parasztháború (igazából mezővárosi polgárok érdekeit képviselte).

Abaúj vármegyei köznemesi családba született. Katonai pályafutást Bornemisza János főnemes familiárisaként kezdte. Erdélyben kúriai jegyző, kincstári tisztviselő, sókamarai ispán, majd 1505-től 1514-ig fogarasi várnagy volt.

A magyar köznemesség csírájából, a királyi szolgálatban álló szabadok felső rétegéből való személy -a korai Árpád-korban-.
Latin történelmi szakszó (serviens), a servire (szolgál) folyamatos melléknévi igeneve.

November 5-én a köznemesség királlyá választotta. Decemberben viszont a bárók I. Ferdinándot választották meg (kettős királyválasztás). A teljes királyság megszerzéséhez igénybe vette I. Szulejmán szultán segítségét.

az európai mértékkel sem kisszámú udvart a tisztségüket ténylegesen csak nagyobb alkalmakkor betöltő, sokszor egyéb megbízatásokat teljesítő, bárói rangú udvari főméltóságokon (ajtónálló-, asztalnok-, pohárnokmesterek stb.) kívül a fő- és köznemesség ...

A későbbi Árpád-korszakban azonban, amikor a világi és egyházi főurak elhatalmasodása a köznemesség függetlenségét kezdette fenyegetni, ...

Így a Hunyad megyei és fogarasi nagyszámú román nemzetiségű köznemesség, azután az erdélyi városokban élő nagyobb számú görög-román lakosság, az úgynevezett görög kompánia tagjai.

A bázis a vitézlő rend és a köznemesi réteg.
- A sereg magva a törökverő végvári vitézek és a császári seregből átállt katonák alkották.
- Az idegen zsoldosok jelentősége nagy, mert jobb a képzettségük.
- Két fegyvernem: lovasság és gyalogság.

A mohácsi vész előtti magyar köznemesség
A rákosi végzés
Nemzeti király volt-e vagy akart-e lenni Mátyás vagy Zápolya?
Kellett-e az országnak Zápolya?
Melyik királyjelölt támogatását kívánta a nemzeti érdek?
Miért nem váltak a Habsburgok magyarrá?

Mivel a bárók helyett inkább köznemeseket juttatott hatalomra, 1401-ben már az egész liga szembefordult Zsigmonddal. Elfogták a királyt, de Garai Miklós hősiesen átadta magát a királyért cserébe.

családi szerződés, Szapolyai a köznemesség érdekeinek képviselője, paraszti költözés hátráltatása, 1513. kereszetesháború parasztok hátráltatása---Dózsa-féle parasztháború (igazából mezővárosi polgárok érdekeit képviselte) ...

Létrejön a szenátus, 24 tagú: 9 főnemes, 3 főpap és 12 köznemes. Elnöke Bercsényi. Létrejön a besztercebányai gazdasági tanács. A bevételek ekkor a következőkből származtak: bányavárosok, a Rákóczi vagyon, adók, vámok, bor.

Az urak hosszan tárgyalták az ügyet, végül elfogadták Ferdinánd kívánságát. Az országgyűlés legelején pedig, amikor a köznemesség tiltakozni próbált, elfojtották az ellenkezést.
II. A koronázás ősi hagyományok szerint ...

Emellett feltétlen Habsburg-hűséget követeltek meg. A ~ feladata az volt, hogy elérje, hogy minél kevesebb birtok kerüljön vissza a köznemesség kezébe. Ugyanakkor az idegen tábornokoknak, hadiszállítóknak, tisztviselőknek egész megyéket adományoztak.

Lassanként Thököly Imre a székelyek, a jászkunok, a hajdúk és a köznemesek nagy része is a szabadságharc oldalára állt.

Akik tehát a pápa szándékának és parancsának ellenálltak, azok a gyermek Károly ellenségei lettek, összeszövetkeztek a köznemesség nagy sokaságával, és behozták Magyarországra királynak Ottót, Bajorország hercegét.

- a főnemesség és köznemesség gazdasági fellendülésük által nagyobb politikai hatalomra tehettek szert
- gazdaság nem hozott nagy változást àelosztási rendszer kb ugyanaz maradt ...

Lásd még: Erdély, Köznemesség, Országgyűlés, Vitéz, Nádor