Kezdőlap (Kőszeg)
Kezdőlap  
 
 
Kezdőlap » Magyar történelem 1 » Kőszeg


 

Kőszeg

Magyar történelem 1 KörmöcbányaKőszegi Henrik

Kőszeg
1. K. (Güns), rendezett tanácsu város szab. kir. város címével, Vas vmegyében, a Gyöngyös patak partján s a Kőszegi-hegység tövében, igen kies, termékeny vidéken.

 


A Kőszegi-hegységben Velem közelében található a Hét vezér forrás, mely tulajdonképpen egy forrás, melyből hét lyukon folyik a víz egy kis medencébe. Ezeket a lyukakat a hét vezérről nevezték el.[4] ...

1532 Kőszeg Jurisics Miklós
1552 Temesvár, Drégely, Eger Dobó István elbukott török támadások
1566 Szigetvár Zrínyi Miklós ...

Kőszeg eleste (Jurinics Miklós)
1538. váradi szerződés
1541. Buda eleste
1552. Temesvár (Losonczi István), Drégely (Szondi György) eleste, Eger (Dobó István) győzelem
1566. Szigetvár (Zrínyi Miklós) eleste
1568. drináplyi béke ...

1315. Kőszegiekkel leszámolás
1317. debreceni csata, Borsák
1321. Erdély pacifizálása, Vág-völgy visszaszerzése
1323. Visegrád főváros, béke ...

BARISKA, Kőszeg
Kőszeg ostromának emlékezete. Vál., szerk. bev.: BARISKA István.
Bp. 1982.
BARTA, Illúziók
BARTA Gábor: Illúziók esztendeje.(Megjegyzések a Mohács utáni kettős királyválasztás történetéhez) In:
TSz 1977/1 p. 1-30.

1532. 08. 10. Kőszeg, Bécs bástyája
1532. 10. 03. I. Ferdinánd újabb békeajánlattal követet küld I. Szulejmán szultánhoz
1532. 10. 04. I. Ferdinánd Thurzó Elek országbírót nevezi ki helytartóvá ...

A Héder nembeli (Kőszegi) Henrik és kísérete a mai Margit-szigeten meggyilkolta IV. Béla unokáját, a macsói és boszniai herceget, Bélát, birtokait egymás között felosztották és szövetséget kötöttek Erzsébet királyné, László édesanyja és hívei ellen.

Ugyan Csák Máté Kőszegi Henrikkel együtt 1308-ban elismerte a királyt, de mint az ország legnagyobb és legerősebb birtokosai saját területükön királyként uralkodtak.

A Dunántúl nyugati peremén vonultak fel, s elsőnek Kőszeget ostromolták. A várat Juricsics Miklós védte. A törökök itt gyengeséget színleltek: elfoglalták ugyan a várat, de nem vonultak be.

Ebben az időszakban csupán négy ostromlott erősséget sikerült megtartani: 1532-ben Kőszeget, majd következett Temesvár 1551. évi, Eger 1552. évi, Szigetvár 1556. évi sikeres védelme.

1287. március 16. előtt
A Kőszegiek és szövetségeseik a Zsitva folyó mellett legyőzik a király seregét.
1287. december 6. előtt
Lodomér esztergomi érsek kiközösíti a feleségét, Anjou Erzsébetet fogságban tartó IV. (Kun) Lászlót.

1649. évi XXXIX. törvénycikk
Kőszeg városát az országgyülésen való ülés jogával a többi szabad város közé fölveszik
1649. évi XL. törvénycikk
Kis-Márton városa is, más szabad városok módjára, az országgyülésen való ülés jogát nyeri ...

1675 A jezsuiták letelepednek Kőszegen, később rendházat, gimnáziumot és gyógyszertárat alapítanak
1683 Vándor missziós állomás működik Ecseden (ma Nagyecsed, Szabolcs-Szatmár megye) ...

1312. június 15-én a rozgonyi csatában Károly legyőzte Csák Máté seregeit. 1316-ban a Kőszegiek, 1317-ben Borsa Kopasz és Kán László felett aratott győzelmet és fokozatosan átvette az irányítást az ország egész területe felett. [1] ...

évi hadjárata -, Kőszeg várának ormára mégis felkerül a padisah győzelmi lobogója, sőt a törökök lassan, de határozottan továbbra is terjeszkednek: elfoglalják a déli végvárvonal roncsai közül Pozsege és Klissza várát.

A következő években még le kellett győznie Borsa Kopaszt, Kán Lászlót és Kőszegi Miklóst, hogy a szétszabdalt országot egyesíteni tudja. A szerencse is Károly Róbert mellé pártolt, hiszen 1321-ben meghalt legnagyobb ellenfele, Csák Máté.

Innen egy kisebb lovas szakasszal meg néhány gyalogos századdal Kőszeg városka ostromára indul, nem messzire Soprontól. Könnyűszerrel elfoglalja; aztán visszamegy Sopronba, ahol pár napot időzik.

Itt Kun László (1272-90) "jóvoltából" teljesen akkor és úgy ment végbe a közhatalom "privatizálása", mint ahogy ezt a Dunántúlon a Kőszegiek vagy a Nyugat-Felvidéken Csák Máté esetében - az erdélyinél sokkal gazdagabb forrásanyag alapján - ...

- 1705 végén a kuruc sereg a zsibói szorosban vereséget szenved - Erdély császári kézbe kerül. 1706-ban (őszi hadjárat) Erdélyt visszaveszik.
- Bottyán János dunántúli offenzívája: Dunaföldvártól Fehérváron, Simontornyán át Kőszegig és Sopronig ...

Lásd még: Erdély, Esztergom, Pozsony, Nádor, Magyar király