konszolidáció (lat.) a neve azon pénzügyi műveletnek, amelyek által az állam bizonyos adóssági címleteit valamiképen állandósítja (l. Államadósság, Consol és Fonds). Magyarországnak és Ausztriának különböző adósság címleteit konvertálták (l.
konszolidáció Ingatag gazdasági vagy politikai helyzet megszilárdulása. Latin politikai szakszó (consolidatio) a consolidare, consolidatum (megszilárdít) igéből: con- (együtt, össze) és solidus (tömött, szilárd). konzol, szolid, szolidáris.
A konszolidáció bukása 1292 elejére az Anjou-udvar megtalálta a magyar tartományurak megnyerésének és így a magyar trón megszerzésének hatékony eszközét.
BARTA, Konszolidáció BARTA Gábor: Konszolidációs kísérlet Magyarországon a mohácsi csatavesztés után (Szapolyai János király kormányzása 1526 november-1527 augusztus) In: Sz 1977/4. p. 635-678.
Az újjáépítés és konszolidáció hosszú időszakát követően a Hazafias Népfront I. kerületi bizottságának segítségével a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1961.
a sírleletek tanúsága szerint, A Kelet- és Észak-Európát döntő, az Aral-tó melléki számánida emirátusban vert ezüst dirhemek áradatából a magyarokhoz is jutott, miután az óvatos arab kereskedők gondosan kivárták a honfoglalást követő konszolidációt.
századi - létük igazolható, vagy legalábbis okkal feltételezhető. [...] A megyeszervezetben igenis történtek változások a Szent István halála és a 11. század végi konszolidáció között eltelt időszakban.
Tart ez a helyzet mindaddig, amíg a hatalmi viszonyok véglegesnek látszó konszolidációja, a feszültségek feloldódása, vagyis az ország kettéosztása ki nem csorbítja a mű élét.
Lásd még: Székesfehérvár, Országgyűlés, Magyar király, Esztergom, Uralkodása alatt
 
|