 Lásd még: Erdély, Jobbágy, Fejedelem, Vármegye, Ispán
kiváltság
(privilegium), a szónak tágasabb értelmében minden kivételes jog (jus singulare), minden eltérés a rendes v. közönséges jogtól (jus generale, commune).
kiváltság
Mentességek és előjogok összessége: nemesi kiváltságok. Származéka: kiváltságos.
A kiválik (kiemelkedik, elkülönül) ige befejezett melléknévi igenevének származéka denominális -ság főnévképzővel. kivált.
A kiváltságlevél azt mondja, hogy bár a székelyek nagyobb része nem ok nélkül vettetett jobbágyságra, de tekintve közelebbről a fejedelmi trón biztosítása ügyében tett jó szolgálatukat s ama buzgalmukat, mellyel az ellenségre készülnek s azt, ...
A városi kiváltságlevelek és a fokozatos jogfejlődés alapján kialakult fenti szervezetet lényegében átalakította az 1848. évi XXIII. törvénycikk, mely a magyar városi szervezetet modern alapokra fektette. Az 1843/44.
1) Gyöngyös kiváltságát föIdesura Tamás vajdától, ki Farkasnak is neveztetett, a 14-ik században kapta. A pecsét alsó részén látható farkas, ennek emlékét örökiti meg. A félhold és csillag, a török uralom folytán vésetett reá.
2) Gyöngyös városa ...
Jobbágyok, kiváltságok, városok
[...] Erdélyben is, miként szerte Magyarországon, a 13. század nagy részében tovább élt a prédium. Ennek helyére a jobbágytelek lépett. [...
- mezővárosok kiváltságainak megnyirbálása (nehogy elcsábítsák a jobbágyokat) pl.: ismét személyenként kell a kilencedet fizetniük
- magas belső vámok (ugyanakkor a nemesek és egyháziak vámmentesek)
VI. Az intézkedések következményei ...
A pannonhalmi kiváltságlevél szerint a győzelem után István Somogy minden tizedét a pannonhalmi monostornak adta.
A pannonhalmi kiváltságlevélben említett Orci utóbb nem szerepel forrásainkban, történeti hitele azonban nem vonható kétségbe.
1251. december 5-én kiváltságlevélben szabályozta a magyarországi zsidók helyzetét. [1] ...
1230
II. András kiváltságolja a szatmári hospesközösséget.
1231. március 3. után
II. András módosított formában megújítja 1222. évi Aranybulláját. (A változtatások elsősorban az egyházi érdekek érvényesítését szolgálják.) ...
azzal a feltétellel, hogy minden főnemesnek, tartományúrnak, főpapnak és nemesnek, továbbá másoknak, legyenek akár egyházi, akár világi, akár nemes, akár alacsony állású személyek, felséged csorbítatlanul őrizze meg az ország törvényeit, kiváltságait, ...
Lipót megerősíti a magyarországi szerb határőrök kiváltságait. Decemberben a szerbek hűségükről biztosítják a királyt.
1704. január Rákóczi megalakítja a felkelés politikai szervezetének központi testületét, az Udvari Tanácsot.
1704. február 2.
A bányaművelés jogával rendelkező kiváltságos települések, amelyek Magyarországon a 18. századtól kezdve jöttek létre. e városok többsége királyi fennhatóság alatt állott.
A szabad városok szabadságait és kiváltságait, meg az ezek iránt kelt törvénycikkelyeket meg kell tartani; a harminczadosok szokatlan vámok és dijak szedésével azokat ne terheljék. Az italmérés szabadságában ne gátolják.
Az "arisztokrácia" jelentése: Ókorban a rabszolgatartók vagyonosabb rétege, főnemesség, születési előjogokkal rendelkező, kiváltságokat élvező felső réteg.
század második felében folytatódnak a kolostoralapítások (Jászó, Lelesz). Tokaj-Hegyaljáról maradt ránk a régió első városi kiváltságlevele 1201-ből Sárospataké, s a XIII. sz. első felében már meglehetősen kialakult a városias központok rendszere.
- külföldi mestereket hívott az ipar és a bányászat fejlesztésére
- a mezővárosoknak kiváltságokat adott
- központosította a közigazgatást
- utódai felelőtlen háborúskodásokba bocsátkozva elherdálták a fejedelmi vagyont ...
Ezeket Szent Benedek, a római szentegyház főpapja Szent István király kérésére a hatalom olyan kiváltságával látta el, hogy aki a mise végzésekor ezeket használja, törvényesen felkenheti, megkoronázhatja és karddal övezheti a királyt.
(gubernium) útján közvetlenül a bécsi udvari kancellária irányítása alá került. 1691. dec. 4-én I. Lipót ünnepélyes formában kiadta az 1690-es ~ -t, azzal a változtatással, hogy további intézkedéseket ígér a vallási kérdésben és a rendi kiváltságok ...
az ország egész területén, 1508-tól pedig évente hét alkalommal tartottak a városban országos vásárt. A városi tanács a közösség jogainak mindenkivel szemben igyekezett érvényt szerezni, a városon belül nem engedte érvényesülni a nemesi kiváltságokat.
Lásd még: Erdély, Jobbágy, Fejedelem, Vármegye, Ispán
  
|
