kiváltság
(privilegium), a szónak tágasabb értelmében minden kivételes jog (jus singulare), minden eltérés a rendes v. közönséges jogtól (jus generale, commune).
kiváltság
Mentességek és előjogok összessége: nemesi kiváltságok. Származéka: kiváltságos.
A kiválik (kiemelkedik, elkülönül) ige befejezett melléknévi igenevének származéka denominális -ság főnévképzővel. kivált.
Kiváltságok adományozása településeknek.
IV. (Kun) László (1272-1290) - Kiskorúan kerül trónra, a bárói érdekcsoportok irányítják.
Leveri - átmenetileg - a túlontúl megerősödött bárókat.
A kiváltságlevél azt mondja, hogy bár a székelyek nagyobb része nem ok nélkül vettetett jobbágyságra, de tekintve közelebbről a fejedelmi trón biztosítása ügyében tett jó szolgálatukat s ama buzgalmukat, mellyel az ellenségre készülnek s azt, ...
A városi kiváltságlevelek és a fokozatos jogfejlődés alapján kialakult fenti szervezetet lényegében átalakította az 1848. évi XXIII. törvénycikk, mely a magyar városi szervezetet modern alapokra fektette. Az 1843/44.
Földesúri kiváltságok voltak a kocsma, mészárszék, malom.
Úriszék ekkor hatalmasodott el, szinte mindent büntettek.
1) Gyöngyös kiváltságát föIdesura Tamás vajdától, ki Farkasnak is neveztetett, a 14-ik században kapta. A pecsét alsó részén látható farkas, ennek emlékét örökiti meg. A félhold és csillag, a török uralom folytán vésetett reá.
2) Gyöngyös városa ...
Jobbágyok, kiváltságok, városok
[...] Erdélyben is, miként szerte Magyarországon, a 13. század nagy részében tovább élt a prédium. Ennek helyére a jobbágytelek lépett. [...
- mezővárosok kiváltságainak megnyirbálása (nehogy elcsábítsák a jobbágyokat) pl.: ismét személyenként kell a kilencedet fizetniük
- magas belső vámok (ugyanakkor a nemesek és egyháziak vámmentesek)
VI. Az intézkedések következményei ...
A pannonhalmi kiváltságlevél szerint a győzelem után István Somogy minden tizedét a pannonhalmi monostornak adta.
A pannonhalmi kiváltságlevélben említett Orci utóbb nem szerepel forrásainkban, történeti hitele azonban nem vonható kétségbe.
1251. december 5-én kiváltságlevélben szabályozta a magyarországi zsidók helyzetét. [1] ...
1230
II. András kiváltságolja a szatmári hospesközösséget.
1231. március 3. után
II. András módosított formában megújítja 1222. évi Aranybulláját. (A változtatások elsősorban az egyházi érdekek érvényesítését szolgálják.) ...
Lipót megerősíti a magyarországi szerb határőrök kiváltságait. Decemberben a szerbek hűségükről biztosítják a királyt.
1704. január Rákóczi megalakítja a felkelés politikai szervezetének központi testületét, az Udvari Tanácsot.
1704. február 2.
De még a zsidók csoportja is elébe vonul, maga előtt az ótestamentum tábláival, az elsők között üdvözli a királyt, kéri és könyörög, hogy erősítse meg őseik kiváltságait.
árumegállító jog: egyes városok kiváltsága, amely szerint a területükön áthaladó kereskedőket megállíthatják, árujukat kirakathatják és eladásra kötelezhetik ...
Károly Róbert a tartományurak legyőzése után - bár elismerte, sőt kiváltságokkal emelte Buda fővárosi rangját - székhelyét 1323-ban mégsem ide, hanem az erős váráról nevezetes, szintén az ország központjában lévő, mégis kissé elzártabb, ...
15-én Budán a városok és kiváltságolt települések követeinek részvételével tartott tanácskozáson megalkotott törvényben szabályozták a polgárság életével, jogállásával és kereskedésével kapcsolatos főbb problémákat.
A haderő összetételét három nagyobb szociális csoportra osztotta: a nemesi kiváltságokkal nem rendelkezőkre, akik közül a legtöbben "jobbágyok, kisebb számban szabadosok és városi vagy mezővárosi polgárok" voltak, ...
A szabad városok szabadságait és kiváltságait, meg az ezek iránt kelt törvénycikkelyeket meg kell tartani; a harminczadosok szokatlan vámok és dijak szedésével azokat ne terheljék. Az italmérés szabadságában ne gátolják.
Az "arisztokrácia" jelentése: Ókorban a rabszolgatartók vagyonosabb rétege, főnemesség, születési előjogokkal rendelkező, kiváltságokat élvező felső réteg.
század második felében folytatódnak a kolostoralapítások (Jászó, Lelesz). Tokaj-Hegyaljáról maradt ránk a régió első városi kiváltságlevele 1201-ből Sárospataké, s a XIII. sz. első felében már meglehetősen kialakult a városias központok rendszere.
- külföldi mestereket hívott az ipar és a bányászat fejlesztésére
- a mezővárosoknak kiváltságokat adott
- központosította a közigazgatást
- utódai felelőtlen háborúskodásokba bocsátkozva elherdálták a fejedelmi vagyont ...
Ezeket Szent Benedek, a római szentegyház főpapja Szent István király kérésére a hatalom olyan kiváltságával látta el, hogy aki a mise végzésekor ezeket használja, törvényesen felkenheti, megkoronázhatja és karddal övezheti a királyt.
(gubernium) útján közvetlenül a bécsi udvari kancellária irányítása alá került. 1691. dec. 4-én I. Lipót ünnepélyes formában kiadta az 1690-es ~ -t, azzal a változtatással, hogy további intézkedéseket ígér a vallási kérdésben és a rendi kiváltságok ...
az ország egész területén, 1508-tól pedig évente hét alkalommal tartottak a városban országos vásárt. A városi tanács a közösség jogainak mindenkivel szemben igyekezett érvényt szerezni, a városon belül nem engedte érvényesülni a nemesi kiváltságokat.
1288 márciusában kibékült Lodomér érsekkel, és megígérte, hogy a keresztény erkölcsök szerint fog élni: az egyház kiváltságait és szabadságát megtartja, feleségét visszaveszi maga mellé, kun szeretőjét pedig elbocsátja.
 Lásd még: Erdély, Jobbágy, Nádor, Pozsony, Fejedelem
|
