királyság
az a monarchikus államalkat, melynek uralkodója király (l. o.) címet viseli; továbbá jelenti összességét azon elveknek, melyek a K.
században Erdélyben éppen úgy archaikus berendezkedést találunk, miként mindenütt másutt a Magyar Királyság területén, ahol Szent István uralmi rendszere gyökeret vert.
{235.} III. ERDÉLY A KÖZÉPKORI MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN (896-1526)
FEJEZETEK
1. ERDÉLY HONFOGLALÁS KORI ŐSLAKÓI
2. A MAGYAR HONFOGLALÁSTÓL A TATÁRJÁRÁSIG
3. A TATÁRJÁRÁSTÓL A MOHÁCSI VÉSZIG
4. KÖZÉPKORI MŰVELŐDÉS ERDÉLYBEN ...
A mi királyságunkban azonban, kedves fiam, még zsenge és újonnan hirdetődik.
Magyar Királyság
Magyar történelem
*
A középkori Magyar Királyság története
Kora újkori magyar történelem
20. századi magyar történelem ...
kettős királyság
törzsi keretek, nemzetségi rendben megtelepedés
földbe mélyített házak, kerek jurták (nemezzel borított sátrak)
földművelés: eke, sarló használata, gyümölcstermelés ismerete
állattartás: ridegen tartott ló, juh, marha, sertés ...
A román királysághoz csatolt ez új terület határvonala északkeleten a Kárpátok Máramarosi-havasoknak nevezett szakaszának 2026 méter magasságú Csernahora (Feketebérc) nevű hegytömbjénél, a Ruszkova patak forrásánál kezdődik.
A Magyar Királyság székesfővárosa, Budapest, 1938 májusának utolsó hetében csak az 1896-os Milleniumhoz hasonlítható pompájú, katolikus ünnepségsorozat színhelye volt.
A Magyar Királyság székvárosának visszafoglalására 1686- ban két különálló hadsereg vonult fel. A fősereg, amelyet Lotharingiai Károly vezetett és körülbelül 40 ezer katonából állt és mintegy 50 ostromágyúból meg számos egyéb felszerelésből.
A kettős királyság kora (1526-1541)
II. Szulejmán szultán csapatai 1526. szeptember 12-én ellenállás nélkül bevonultak Budára.
Az örökös királyság kérdése már kísértett, mert júniusban Ráday ebben az ügyben felvilágosításokkal szolgált a berlini Jablonskynak, aki azonban a magyar közjogi felfogást nem nagyon értette meg.
A király és a királyság elleni összeesküvésről
Ha valaki a király vagy a királyság ellen összeesküvést sző, menedéket ne találjon az egyházban.
Károly Róbert királysága:
1312-21 hatalom megszilárdítása 1321 Csák Máté halála
a nagybirtokosokat maga mellé állítja ...
Britanniában pedig kaotikus viszonyok uralkodtak: a szigeten több királyság létezett (975 -ig) melyek az őslakos kelta-brit lakosságot uralták, ám kb. 400 -tól mind gyakoribbak voltak az új népek által végrehajtott betörések és fosztogatások.
Jól tudjuk, kegyelmes fejedelem, hogy a szent királyok vére immár egyedül benned folyik, és hogy fejedelmeinktől ennyire megfosztva csak te maradtál, akiről úgy gondoljuk, hogy Magyarország gondját viselheti és az ősi királyságot kormányozhatja, ...
A teljes királyság megszerzéséhez igénybe vette I. Szulejmán szultán segítségét. 1538-ban Váradon a két király kölcsönösen elismerte egymás királyságát, s Szapolyai igéretett tett, hogy halála után az ország a Habsburgoké lesz.
A Magyar Királyság főnemesei, a legfontosabb tisztségek viselői Árpád-házi herceget raboltak el, tartottak fogságban, rátámadtak az özvegy királynéra és nem sokkal László megkoronázása után, 1272 őszén olyasmire ragadtatták magukat, ...
A spanyol örökösödési háború kitörése után (1701) a császári-királyi ezredek zömét kivonták a királyság területéről.
A hazai uralkodó osztály egy része élén az anyakirálynéval és az esztergomi érsekkel nem ismerte el a királyságát. III. Béla a római pápánál kapott ellenük segítséget. A pápa felszólította az érseket a koronázásra.
a népsűrűség azon helyeken volt igazán alacsony ahol a törökök vilajet székhelyet alapítottak, a török hódoltság alatti Magyar Királyság és Erdélyi fejedelemség területein lényegesen nagyobb a népsűrűség ...
Időközben azonban egyre több kiskirályság (oligarchák)alakult ki az országban. Ezek a kiskirályok hatalmas birtokokkal, több tucat kővárral és jelentős magánhadsereggel rendelkeztek, melynek segítségével teljesen függetlenítették magukat a királytól.
Szent István a magyar királyság megszervezése során részben a korábban, még a X. század folyamán épített hatalmas földvárakat tette központokká, de új várakat is emeltetett.
A királysághoz tartozó egyéb, kezén levő területeket (pl. bányavárosok) visszaadta és kötelezte magát, hogy nem avatkozik többé a királyság ügyeibe.
Az udvarbirtok elsősorban gazdasági szereppel bíró birtok, amelynek feladata a királyság anyagi javakkal történő ellátása úgy, hogy élelmet raktároz (a királyi udvar képviselői járták az országot és fölélték az udvarbirtokok felhalmozott terményeit).
Bélát királyságától és Salamont ültesse a helyére. I. Bélát dömösi udvarházában baleset éri. A sebesülten is a németek ellen vonuló király útközben meghal.
1686-ban, Buda felszabadításának évében Caraffa generális szállta meg Debrecent s félmillió forintos hadisarcot, többet, mint a Habsburgok magyar királyságának egész évi adójövedelme, hajtott be rajta.
A koronázással testet öltött a feudális magyar királyság. A királyi hatalmat két tény határozta meg: a trón alkalmasság szerinti öröklése és a hatalom keresztény jellege.
 Lásd még: Fejedelem, Erdély, Magyar király, Esztergom, Vitéz
|
