Kezdőlap (Királyi város)
Kezdőlap  
 
 
Kezdőlap » Magyar történelem 1 » Királyi város


 

Királyi város

Magyar történelem 1 Királyi vármegyeKirállyá koronázás

Szabad királyi város: fallal körülkerített, kiváltságokat élvező város, amely a király tulajdona.

 


Szabad királyi városok (civitas-ok): Ezek a városok teljes egészében uralkodói fennhatóság alá tartoztak. A területeket az uralkodó gyakran harc árán szerezte meg.

- Szabad királyi város
A városi iparosok mesterségük szerint céhekbe tömörülnek
A céhet a céhszabályzat szerint irányítja a céhmester ...

Az egyezkedésben mely fiai és a kassaiak közt folyt, Kassa visszanyeri királyi városi jogait, s az Amade-fiúk a királyi javak nagy részét kénytelenek kibocsátani kezükből.

"Eredet szerint támada Velencének királyi városából." Szülei fogadalomból klastromba adták, ahol "gyarapszik vala minden lelki jóságban nagy sokaknak felette", ahogy az Érdy kódex névtelen karthauzija írja.

Erzsébet királyné ugyanis Albert király halála után Zólyom királyi városát és tartozékait eladományozta a Brandysiak nemes nemzetségéből született cseh Giskrának, e vállalkozó szellemű, bátor, folytonos hadakozásban edződött, ...

Valamennyi megye és szabad királyi város követe megjelent ezen a gyűlésen, kivéve négy-öt várost, amelyben német helyőrség volt. Az országgyűlés számára a két vonal között, szállásom parkján kívül nagy sátrat emeltettem.

Voltak szabad királyi városok, melyek csak a királynak fizettek adót, önkrmányzattal rendelkeztek, s a királyi előírásoknak megfelelően fallal vették körül magukat.

Valószínűleg Biogradban tudta magát tartani egy csapat, de az ország belsejében, Knin királyi város vidékén a horvát Péter király lett az úr. [...] ...

század gazdasági fejlődése a városok, különösen a szabad királyi városok számának és lélekszámának növekedését eredményezte.

Magatartásán érződik, hogy 'szabad királyi városi' privilégiumait komolyan vette, s élt jogaival. Az iskolával kapcsolatosan rendszabályokat foganatosított és fizette az iskola rectorait.

Pest és Buda közigazgatási szervezete 1848 előtt lényegében - és mondhatjuk részleteiben is - azonos volt a többi szabad királyi város szervezetével.

Az uralkodó a Várhegyre a tatárok által felégetett, a Duna bal partján, szemközt fekvő királyi város, Pest megmaradt német telepeseit költöztette fel, miután kiváltságaikat 1244-ben megújította.

a királyi városok és a taksáshelyek, s a mezővárosok képviselői. Nagybirtokosok azok, akik legalább 100 forint adót fizetnek Ezek 40 tagot küldenének az országgyűlésre.

a Magyarország és kapcsolt részei határain belül élő zsidók az összes szabad királyi városokban és más helységekben (ide nem értvén a királyi bányavárosokat) azon állapotban, melyben az 1790.

Kiemelkedő hadvezére volt Bocskai István, akinek vezetésével mondták ki a felső-magyarországi szabad királyi városok képviselői, hogy protestáns vallásgyakorlatukat ha kell, erővel is megvédik.

Nagyrészt paraszti, szabad királyi városok, khász-birtokok városainak polgárai, és kisnemesi származásúak voltak (de lehettek török elől menekült nemesek is). Nagyon gyorsan gazdagodtak. A 17.sz.

1559. évi XXXVI. törvénycikk
Az öt királyi város: Kassa, Eperjes, Bártfa, Lőcse és Szeben a jobbágyaik munkáját saját erőditésökre használják
1559. évi XXXVII. törvénycikk
A törvényszékeknek a maguk határidejében megtartása ...

Temesvár
(l. a mellékelt helyszinrajzot), szab. királyi város, Temes vármegye székhelye, a Béga két partján, É-on és Ny-on a Vadász- és Csóka-erdőtől övezve, 91-94 m. magasságban fekszik.

Lásd még: Pozsony, Jobbágy, Erdély, Nádor, Vármegye