Királyi tanács

Királyi Tanács, ebből lett a Magyar Tanács (1559-ig), ez adott magyar ügyekben tanácsot az uralkodónak. Nádorság intézménye üresen maradt a 16. század-1608, helyette az uralkodó helytartót nevezett ki, de ezt nem fogadták el a rendek.

A királyi tanács véleménye alapján XIV. Lajos végül is csak azzal biztatta Vetésit, hogy Rákóczi követeit épp úgy fogadná, mint a hollandi rendekét, viszont addig ne küldjön Rákóczi ilyen költséges követséget, amíg a dolog nem tisztázódik.

7 tagú királyi tanács 1446. kormányzóvá választják Hunyadi Jánost 1456. futaki országgyűlés: Hunyadi László és Cillei megegyezése, majd kivégzések 1457. Hunyadi Mátyás királlyá választása Szilágyi Mihály segítségével ...

Erdélyben a királyi tanács mintájára fejedelmi tanács alakult ki, kb. 20 fővel, amelyeket a fejedelem maga választott. A központi irányító szerv a kancellária volt.

Simon - Márk királyi tanácsos (1115) apja 2.5.285 Simon - Móric fia, magyar hadvezér (1370) 2.10.370, 460 Simon - trentói gyermek (†1475) 4.3.305 ...

Udvartartás és királyi tanács A királyi udvar alapvetően két szférára tagolódott.

Engem ugyanis a királyi tanácskozásokra sem tanácsadói bölcsességem műveletlen volta nem hívhat mrg, sem szerény állapotom és lenézett szegénységem nem kérhet bebocsátást, ...

1298-1301 között A királyi tanács határozatot hoz egyebek mellett a jobbágyparasztok szabad költözési jogáról.

Ekkor már, valamiként a magyar királyi tanácsban túlnyomó többségre emelkedett a köznemesek száma, a székely főtörvényszéken is háromannyi a lófő ülnök (13), mint a főember (4). Nagy a forrongás a székely társadalomban is. Az 1506.

semmi udvari hivataltól, hanem a királyi tanács gyanánt egyenesen és közvetlenül a királytól függöt; felterjesztéseit az udvari kancellária utján egyenesen a királyhoz tette.

1693-ban királyi tanácsos, 1697-ben kapitány a Kolonics-huszárezredben. A temesvári ütközetben sebesülten török fogságba esett, de a karlócai béke megkötése után kiszabadult.

A királyi igazlátásban a királyi tanácsé a hetedik hely... A tanácskozás hasznos; azért úgy gondolom, hogy ne balgák, nagyszájúak, közepes emberek gyülekezzenek abban, hanem az idősebbek, derekabbak, az előbbrevalók, ...

A Jagellók alatt megnőtt a királyi tanács szerepe is. 1500-ban a rákosmezei országgyűlés elrendelte, hagy az eddig alkalomszerűen összehívott és határozatlan összetételű tanács négy főpapból, négy báróból és tizenhat nemesi ülnökből álljon, ...

Tagjai helyet kaptak a királyi tanácsban, és birtokokat is kaptak, ami által csökkent a királyi birtokok területe és jelentősége, erősödött a nemesi vármegyerendszer.

- két törvénykönyv maradt fenn, a törvényeket a királyi tanács írta le - fontos volt a magántulajdon védelme - különbséget tett szabad és szolga elemek között: ha a szabad újra lopást követett el, akkor bűnhődött a szolgák szerint ...

1723. évi CI. törvénycikk A királyi tanács hatóságáról, s a módról, a mely szerint azokat, mik a császári királyi felség elhatározásától függnek, Ő felségének felterjeszti 1723. évi CII. törvénycikk A királyi tanács müködéséről általában ...

Törvényhozás - egyszemélyű törvénykezés, a királyi tanács (püspöki kar és az ispánok) csak tanácsadó testület. Két törvénykönyv. Új székhely alapítása: Székesfehérvár (később az éves törvénynapok színhelye).

1408-ban Zsigmond létrehozta - 24 bárói család részvételével - a Sárkányos Rend Társaságát, a királyhű liga megerősítésére. Tagjai báróként helyet kaptak a királyi tanácsban, és birtokokhoz is jutottak. [1] ...

A nagy kancelláriát a fő és a titkos kancellária egyesítésével hozta létre, amely így a legfontosabb államügyek intézője lett. A királyi tanács háttérbe szorult. A kancellár hivatali főnök lett, akit Mátyás maga jelölt ki.

Az ország vezetését István uralkodása alatt és után a királyi tanács végezte, mely a püspöki karból és az ispánokból állt. A tanács két vezetője kezdettől fogva a püspöki kar feje -az esztergomi érsek- és a nádorispán volt.

" István - aligha véletlenül - több törvénycikkben hivatkozott a különböző neveken (szenátus, királyi szenátus, királyi gyűlés, közös gyűlés, főemberek összejövetele) előforduló királyi tanácsra, annak kezdeményező szerepére, illetve egyetértésére.

- ekkor naturális, önellátó gazdálkodás folytàa királyi udvar mozgott az országban és az egyes udvarházakban felhalmozott élelmiszert elfogyasztotta - felállították nyugati mintára az ország legfőbb vezetői testületétàkirályi tanács ...

a király dönthet a legtöbb kérdésben, de kikéri tanácsadói, valamint a királyi tanács (püspökök, megyés ispánok) véleményét. A tanácsot a király nevezte ki. ? a tanács fő emberei: ? az esztergomi érsek ?

Lásd még: Nádor, Erdély, Ispán, Esztergom, Koronázás