BUZÁS GERGELY: Visegrád mint királyi székhely
A középkori Magyarország szívében elhelyezkedő területet, Székesfehérvár, Esztergom, Buda és Visegrád városainak négyszögét nevezték "Medium Regni"-nek, az ország közepének.
A BUDAVÁRI KIRÁLYI SZÉKHELY ÉS PALOTA TÖRTÉNETE
A KÖZÉPKORTÓL A TÖRÖK KOR VÉGÉIG
Bevezetés ...
Károly uralkodásának első időszakában Temesvárt választotta királyi székhelyévé. A rend helyreállítása után Visegrádon teremtett új otthont udvarának, mely fényben, pompában méltó a magyar király hatalmához.
Testét a királyi székhelyre, vagyis Fehérvárra vitték, s mivel a Boldogságos Szűz tiszteletére általa emelt templomot még nem szentelték fel, a főpapok tanácsot tartván úgy határoztak, hogy előbb szenteljék fel a bazilikát, ...
Az a leírása tehát, hogy Árpád Attila székhelyén ütötte fel tanyáját és ez lett az Árpád-kori Magyarország királyi székhelye, azt jelenti - és minden bizonnyal az akkori felfogást tükrözi -, hogy a magyarság fejedelmi udvara tényleg egy régi, ...
Pár év alatt e központ lett a királyi székhelye, s az uralkodó kedvelt tartózkodási helye.
vetélytársát elutasítva őt tettem meg uralkodótársammá, megengedtem, hogy velem egyenlően kormányozzon, azonban mértéktelen nagyravágyásában, hogy tekintélyemet és méltóságomat alattomban aláássa, és végül egyeduralkodóvá váljék, a királyi székhelyet ...
Az állandó vándorlás ellenére ekkor már létezett egy királyi székhely, amely kezdetben Esztergomba volt, majd István uralma alatt átkerült Székesfehérvárra.
1483-ban elfoglalta tehát Alsó-Ausztriát, majd 1485-ben Bécset, s a királyi székhelyet is ide helyeztette át. Terveit nem volt képes maradéktalanul véghezvinni, mert 1490. április 6-án, Bécsben váratlanul meghalt. [1] ...
1316-ban elvette tőle Visegrádot, majd 1318-ban Komáromot, de az ország észak-nyugati része csak a nagyúr 1321-es halála után került Károly Róbert ellenőrzése alá. Végül 1322-ben az addig kényszerűségből Temesváron tartott királyi székhely is ...
 Lásd még: Székesfehérvár, Magyar király, Koronázás, Királyság, Visegrád
|
