Királyi birtok: Méretét tekintve a legnagyobb földbirtok, ám területileg nem egységes, hanem várbirtokok és udvarbirtokok alkotják.
királyi birtokok királyi kézben tartása kiváltságok adományozása településeknek IV. (Kun) László (1272-1290) ...
Az Árpádok uralma az arany bulláig autokratia volt; a nemzeti királyságnak ez a formája a királyi birtokok elvesztegetése után már nem volt fentartható.
A kincstár üres, a királyi birtokokat a hatalmasok kisajátították, a hajdan bőséges ezüstbányák kimerültek, az élelemadó megfogyatkozott, a pénzadó elpárolgott.
század második felében új grófságokat hoztak létre (amelyek a megnövekedett királyi birtokokon alapultak), ennek ellenére Bajorországban a grófsági szervezet sokkal központosítottabb volt, közvetlenül a bajor herceg fennhatósága alatt állt. Az 1009.
A vármegyék bázisa a királyi birtokon létesült várak voltak (földvárak). Az élükön a comes, vagyis ispán állt, munkáját a várkatonák és tisztjük a várjobbágyok segítik. A megyésispán a király legközvetlenebb hívei közül került ki.
Kétféle királyi birtok létezett. Az egyik a királyi udvarházak alkotta udvari szervezet birtokai voltak, ahol a földet szolga állapotú udvarnokok művelték.
Zemplénben nem marad királyi birtok, Abaújban Regéc és Boldogkő uradalma viszont megmaradt. A nemesi réteg és szervezetük, a vármegye a régióban a XIV.
Államszervezet: királyi birtokok haszna az anyagi alap, de egyre több a regáléjövedelem; adminisztráció bonyolódása, 1185.
1056 körül Sarchas bíró összeírja a királyi birtokok népeit. 1057 Edward herceg, Vasbordájú Edmund angolszász király (1016) száműzött fia Magyarországról hazatér Angliába.
"Az elfogadott kormányzásnak szükségétől ösztönözve - mondja ez oklevél - a velünk levő országnagyok beleegyezésével azt határoztuk, hogy valamennyi vlach, bárkinek a birtokán legyenek is, Székás nevű királyi birtokunkra vitessék vissza", ...
Tized és pénzügy tekintetben már kezdetben bizonyos hatóságot gyakoroltak a nemesek területein is, ugy, hogy a nemzetségi és királyi birtokok közt mintegy ők képezték a személyes egységet.
Albert nem tartotta be ígéretei, ezért a magyar nemesek és a bárók országgyűlést kiharcolva (1439) és itt léptek fel a király ellen, ez a magyar rendiség kialakulását jelzi. Albert földadományokkal kenyerezte le a bárókat, így a királyi birtokok ...
Lásd még: Erdély, Nádor, Esztergom, Fejedelem, Vármegye
|