Magyar királlyá koronázása
Magyarországon Albert király 1439. október 27-ei halála utat nyitott a nemzeti és udvari pártok trónharcaihoz. Két jelentős párt alakult ki.
E korban a királlyá koronázásnak több feltétele is volt. Ha ezek mind teljesültek, az adott személy csak akkor válhatott igazi királlyá.
Az uralkodó tehát - királlyá koronázásakor nyert papi felszentelésének megfelelően - nagy gondot fordított a hit oltalmazására. Törvényében biztosította a hitélet gyakorlásának feltételeit, az anyagi alapokat is.
Lipót hozzájárul Frigyes királlyá koronázásához (1701-től Frigyes porosz király, e néven I.).
1700-1721 Az északi háború: a svéd hegemónia ellen szövetkező koalíció (Dánia, Lengyelország, Szászország, Oroszország) támadást indít XII.
Provence-i Hugó olasz királlyá koronázása, 926 után rövidesen szembekerült a torzkán és római arisztokráciával. De maga Róma is meghasonlott, mert a főnemesi párt vezéralakja, a hírhedt Marócia asszony, a senatrix szembefordult X.
szeptember 30-án német-római császárrá, majd 1790. november 15-én Pozsonyban magyar királlyá koronázták. Cseh királlyá koronázása 1791. szeptember 6-án Prágában történt meg. Uralkodása alatt lezárta a török háborút és kibékült a poroszokkal. [1] ...
 Lásd még: Koronázás, Országgyűlés, Erdély, Magyar király, Királyság
  
|
