képes krónika
vagy Bécsi Képes Krónika (Chronica de rebus gestis Hungarorum), a magyar történelem XIV. századbeli egyik legfőbb kútfőmunkája ismeretlen szerzőtől. Márk krónikájának is nevezik, mivel 1358 máj. 15.
Képes Krónika - Európa, Budapest, 1986.
Kulcsár Péter: Jagelló-kor - Gondolat, Budapest, 1981.
Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon - Gondolat, Budapest, 1984.
A Képes Krónika szerint a 955. évi augsburgi csata után a legyőzött magyarokat a szász seregek megölték, hét harcos kivételével.
3 A bécsi képes krónika (M. Florianus kiadása: Fontes Domestici II. 208.
4 Fontes Domestici II. 218. «Qui more solito preibant agmina Hungarorum.»
5 Szabó Károly - Szádeczky Kardoss Lajos: Székely Oklevéltár, III. 139.
századi krónikakompozíció, melynek szövegét többek között a Képes Krónika is őrzi) egybehangzóan állítja, hogy Vajk anyja Sarolt volt, akit ugyancsak egységesen Gyula leányának mondanak.
A történetet a Képes Krónika így írjha le:
"Károly kir. erős kézzel fékezte meg az úrakat, aztán békét teremtett az egész országban. Békességben élt a nép és lassan-lassan megbékéltek a legyőzött úrak is.
A Képes Krónika 677-re, Kézai Simon pedig 700-ra teszi a honfoglalást. Van kutató - Csallány Dezső -, aki az 568-as avar honfoglalást tartja első honfoglalásunknak.
A Képes Krónika előadásában a magyarok "meg nem maradhattak a sasoktól, mert azok úgy ellepték a fákat, mint a legyek, elemésztették vágómarháikat, sőt még lovaikat is."17 A sasok, vagy keselyűk, a vesztett háború jelképei.
A XIV században született Képes Krónika adataitól függetlenül a II. Boleszló uralkodása (1058-1080) alatt íródott lengyel krónika ís beszámol a Vetus- budai káptalani templom építéséről. A lengyel krónika írója, aki II.
A Képes Krónika a nagyfejedelmekről Álmos, Árpád, Taksony, Géza sorrendben tud, ami nyilvánvalóan nem felelhet meg a valóságnak.
 Lásd még: Fejedelem, Királyság, Esztergom, Nemzetség, Szent István
|
