Kemény János Marosvásárhelyre szállott 1660. november 28.-án. Oda jöttek a csíki és háromszéki hadak s ott esküdtek fel Kemény János hűségére.
Erdélyi részen Rákóczi vezére, Kemény János szerzett jó hírnevet, királyi részen pedig Wesselényi Ferencz jut tekintélyre, minthogy a nádort már nagyon akadályozá kora és betegsége.
Lónyay Zsigmond és Kemény János követei által Szendrő várában tárgyalásokat folytattatott Ferdinánd képviselőivel, Lippay György esztergomi érsekkel és Esterházy Miklós nádorral, ...
KEMÉNY JÁNOS (1607-1662): erdélyi fejedelem 1661-1662 között. Vezetöje volt 1657-ben II. Rákóczi György lengyelországi hadjáratának, ahol ő is tatár fogságba esett. II.
svéd hívásra 1657-ben megindul Lengyelországba, alkalmatlan időpont vereség (Kemény János fogsága) török megtorlás zúdul Erdélyre (szászfenesi csatában esik el), végvárak elvesztése
Kemény János, I.Apafi Mihály ...
évi hadisétája Erdélybe és vissza nemcsak hogy nem segített a végül is magára hagyott és csatában elesett Kemény János fejedelmen, hanem tovább pusztította a végigjárt vidékeket, így Debrecen környékét is.
A két jelöltet: Barcsdy Ákost és Kemény Jánost a török nem fogadta el fejedelemnek ezért a harmadikat, Apafi Mihályt, aki megfelel a török vazallitásnak, választják fejedelemmé. 1661-90 uralkodik Erdélyben.
György seregét foglyul ejtették, s ő maga is csak nehezen menekült meg. Időközben Erélyben két ellenjelöltje is akadt, Barcsay Ákos és Kemény János (1661-62). A fejedelem 1660-ban a szászfenesi csatában vesztette életét. Itt veszett el Várad is.
Bocskai, dédősöm, Zsigmond, Báthori Gábor, aki csak rövid ideig uralkodott, Bethlen Gábor és két György ősöm némi mértéket tartott ebben az óvatos politikában, de haláluk után Barcsai, Kemény János és Rhédey, ...
 Lásd még: Erdély, Fejedelem, Erdélyi fejedelem, Jobbágy, Nádor
  
|
RSS
