Kazárok

Kazárok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ugrás: NAVIGÁCIÓ, KERESÉS ...

Kazárok
máskép (és a tőle eredt hely- és személynevek alapján kétségkivül hegyesebben) kozárok is, ősrégi nép a keleti turkok csoportjából, melynek neve a persa nyelvből származtatva "futót", "szaladót" jelent.

A kazároknak vagy kozároknak nevezett kabarok (kavarok) a Dél-Dunántúlon (a későbbi Somogy-Baranya megyékben) telepedtek le.

Megromlott itt a kazárokkal a magyaroknak a viszonyuk, mert befogadták a leverteket: kabar, ez 3 törzsből állt. Katonai segédnépek voltak.

Anonymus hagyomány alapján még tudott róla, hogy Magyarországon a kazárok Biharországban, a bihari dukátusban laktak, amely a Tiszántúl északi részére terjedt ki, s ez a rész a honfoglalás után Árpád trónörökösének uralma alá jutott.

Pascu szintén úgy vélekedik, hogy "a székelyek bizonyos népcsoportok összekeveredéséből származnak, melyek többségükben lovas nemzetek voltak: hunok, avarok, kazárok, besenyők", akik hasonló török nyelvet beszéltek, s Erdély (ti.

A krónikaírókra hagyatkozva tudjuk, hogy ennek a kazárokhoz kötődő 70 éves korszaknak a magyarság életében, szokásaiban számos nyoma maradt. Ezek közül az egyik legismertebb a kettős fejedelemség intézménye volt.

Ebben az esetben pedig az események úgy rekonstruálhatók, hogy a besenyők első három kangar törzse rögtön a Volgán való átkelés (893) után megtámadta a Don és Donyec vidéki magyarokat, s bizonyára még a Don-könyök felett lakó és a kazároktól a ...

Lebédiában történt a kazároktól elpártolt kabar nép csatlakozása a magyarokhoz, a hét törzshöz nyolcadikul sorakozván.

A kazároknál a szakrális királyt 40 éves uralkodás után küldték a másvilágra. István 997 óta vezette országát, esetében 1037-ben telt le ez az idő. A merénylet oka - ha ez valóban annak tekinthető - az időpontra is rávall.

Lásd még: Kazár, Fejedelem, Besenyők, Honfoglalás, Etelköz