A katonai segédnépek ugyanis zömmel a középrétegbe sorolható nagycsaládokból álltak, és férfinépességük egyetemlegesen harcolt, természetesen a házi-szolgák kivételével.
Pozitív példa gyanánt említhetjük viszont HANSGERD GÖCKENJAN könyvét, mely a középkori Magyarország katonai segédnépeivel foglalkozik.
Katonai segédnépek voltak. A megromlott viszony miatt a kazárok a magyarok mellé telepítették a besenyőket (8 törzsből álló nomád nép), emellett a Don torkolatában erődöt építettek (Sarkel).
A lázadók hadra kelését olyan gyorsan követte István német lovagokból, magyar egységekből és más katonai segédnépekből álló csapatainak rajtaütése, hogy még mielőtt az ellenzék egységfrontot alkothatott volna, a vezér és serege megsemmisült.
századra jellemző etnikai határvédelem, amikor a kavar összefoglaló nevet viselő katonai segédnépek, döntően könnyűlovas elemek (kálizok, besenyők, székelyek) látták el a határok őrizetét, de már megjelent a területi alapú határvédelem is.
 Lásd még: Fejedelem, Nemzetség, Besenyők, Vitéz, Etelköz
|
