| |
A katolikus egyház szervezete:
pápa bíborosok püspökök plébánosok
Szentek: akiket az egyház haláluk után szentté avat (csoda) Ereklyék: szentek használati tárgyai, csontjai ...
| |
A katolikus Egyház történelmi szerepének védelme. Ezt az alcímet adtam művemnek.
| |
A katolikus egyház birtokainak elragadásából azonban nem szabad azt következtetnünk, hogy, amint azt több történetíró is állítja, Török Bálint csatlakozott a reformációhoz.
| |
azonos időben és hasonló tartalommal terjedt el mint a németországi - az új hit mindenekelőtt az anyanyelvűség követelménye miatt vált rokonszenvessé (a társadalom alsó+ felső köreiben is) - sokan már csak azért is elfordultak a katolikus egyháztól ...
| |
Halála után mindenki megsiratta, olyannyira, hogy a németek sóhajtoztak, a magyarok zokogtak, a csehek könnyeztek, a katolikus egyház magasztalta, az egész keresztény társadalom meg az utókor a legnagyobb dicséretekkel halmozta el és emlegette.
| |
A pápa hitbeli nyilatkozatai csalhatatlanok, mert a római pápa csak azt hirdetheti, amit a katolikus egyház egyeteme hiszen.
| |
Intézkedéseivel a katolikus egyházat az állam alá akarta rendelni. Hiába utazott a pápa Bécsbe (fordított Canossa-járás), elhatározásában nem tudta megingatni. Uralkodói engedélyhez kötötte a pápai bullák kihirdetését.
| |
István szerint az államszervezés kulcsa a katolikus egyház kialakítása és megerősítése. Ennek érdekében tíz egyházmegyét szervez, amely 8 püspökségből és 2 érsekségből (Kalocsa, Esztergom (Első érseke Sebestyén)) állt.
| |
A kanonizált szentek és boldogok mellett számos olyan személyt tart számon a magyar katolikus egyház, akiket pápai jóváhagyás nélkül is szentként vagy boldogként tisztelnek. Közéjük tartozik például Veszprémi Boldog Ilona, aki a 15.
| |
században keletkezett vallási megújulás, amely a római katolikus egyháztól elszakadt protestáns egyházak létrejöttéhez vezetett. Legfontosabb tanításai, hogy a hit forrása a Biblia, a hit általi üdvözülés.
| |
(R. G.) "Jobboldali körökben egyre nagyobb teret nyernek az ősmagyarkodó, új pogány vallások, a Magyar Katolikus Egyház vezetői pásztor levélben készülnek felemelni szavukat a jelenség ellen.
| |
Az 1530-40-es években omlik itt össze a katolikus egyház hatalma. A főurak, a városlakók, s a jobbágyság is áttér az új hitre. A XVI.
| |
Ám a katolikus egyház vidékünkön nemcsak a lelkipásztorkodás révén, hanem földbirtokosként is jelentős szerepet játszott, hiszen a földbirtokállomány 10 %-a valamelyik egyházi intézmény fenntartását szolgálta.
| |
Béla országlása alatt a hazai katolikus egyházban az ortodoxia-ellenesség és a bizánci egyházzal való szembefordulás egyre határozottabb jelleget mutatott. Jellemző lehet Jób esztergomi érsek dogmatikai vitája a basileusszal.
| |
praelatus - katolikus egyházi méltóság
praemittál - előreküld
praemoneál - előre figyelmeztet
praenomen - előnév
praeoccupál - előre lefoglal, elígér
praeprimis - legelsőként
praerogativa - előjog
praesagiál - előre megjósol ...
| |
Biztonságban voltak viszont Erdélyben, ahol az 1568-as tordai országgyűlés immár nemcsak a lutheránus, majd kálvinista, de az unitárius egyház eszméit is elfogadta és a katolikus egyházzal együtt a 4 bevett vallás közé sorolta.
| |
Előírta továbbá, hogy a püspököknek kell biztosítaniuk a kelyhet és a könyveket, de a király feladata a miseruha felől gondoskodni. A törvényeknek köszönhetően megindult Magyarországon a római katolikus egyházi élet. [1] [3] ...
| |
A király kötelezett mindenkit a templomba járásra (vásár- és ünnepnap), kivétel csak a tűzőrző lehetett. Ekkor, ha valaki dolgozott, beszélt megbüntették: megnyírták, szerszámát elvették. Mindkét katolikus egyház jelen volt az országban, ...
| |
'Szentföldet' (pl. Karatna, Volál, Peselnek, Kézdiszentlélek, Polyán/Kézdiszentkereszt, Szentjános, Esztelnek, Kézdiszárazpatak) a római-katolikus egyházon kívül egyetlen más vallási irányzat sem tudott gyökeret ereszteni (és talán ez a magyarázata ...
| |
 Lásd még: Erdély, Fejedelem, Királyság, Esztergom, Vitéz
|
