Kassa
(Kaschau, Kosice, l. a mellékelt tervrajzot), önálló törvényhatósági joggal felruházott szabad kir. város Abaúj-Torna vármegyében, a vármegye székhelye.
Kassa esetében, mivel összesen 16 különböző inventáriumot ismerünk (egészen pontosan a 1552 január 18-tól 1669. január 28-ig terjedő időszakból), ráadásul városban (miután az főkapitányi székhely lett) két, ...
A kassai dóm visszavétele
A protestáns "vallásszabadság" Bocskai idején Európa északi államaiban
A protestánsok forradalmi erőszakja Ausztriában
A vallásszabadság ügye hazánkban
A jezsuiták
Bocskai méltatása ...
1619 A kassai vértanúk ( Pongrácz Szent István, Grodeczki Szent Menyhért, Körősi Szent Márk) mártírhalála
1621 Vándor missziós állomás működik Beckón (ma Beckov, Szlovákia)
1621 Az Eszterházy család nyugat-magyarországi birtokain misszió működik ...
Spankau kassai főkapitány halálával, a felvidéki viszonyokban mi változás sem történt. Strassoldo, az uj generalis 1675-ben folytatta az eddigi politikát, mely főleg a katona-tartás szükségleteinek kérlelhetlen követelése és behajtásából állott.
A kassai polgárok által 1311-ben agyonütött Amadé nádornak a királlyal szembeszegülő fiai 1312-ben Rozgony mellett csatát vesztettek, ezután az Amadé által - legtöbbször jogtalanul - megszerzett várak sorban kerültek a király kezére.
(330) Neki adta emellett Kassa város és a bányavidék kapitányságát, hogy azt az embert, akiről tudta, hogy befolyása, fegyvere és tekintélye Csehországban igen sokat számít, e hivatalokkal lekötelezze magának, ...
1445 májusában Giskrát, aki az ország kereskedelmének a kassai lengyel-magyar fegyverszünet létrehozásával nagy szolgálatot tett, a Felvidék egyik főkapitányává nevezték ki. Amikor az 1446.
Moldvában a krétai görög származású kalandor, Heraklides Jakab nyerte el a vajdaságot, főként Zay Ferenc kassai kapitány pártfogása és a Székely Antal vezérlete alatt álló székely zsoldos hadak támogatása mellett.
A kassai tanács 1557. szeptember 18-án levelet küldött utána, ítéletét megváltoztatva, prédikátorául akarja fogadni.33 A hívásra Szegedi mellett a debreceni városi tanács is válaszolt egy éles hangú levélben.
A rozgonyi csata közvetlen előzménye az volt, hogy az egyik kiskirályt Aba nembeli Amadé nádort a Kassai polgárok városi kiváltságaik védelmében, 1311 szeptemberében megölték.
1619 őszén Rákóczi György és csapata érkezett Kassa falai alá. Dóczi András császári főkapitány kilátástalannak ítélte a harcot, tekintettel arra, hogy a város vezetése protestáns vallású volt.
Kevés szabad királyi város volt, mint például Buda, Pozsony, Bártfa, Eperjes, Kassa, a városfejlődés viszont önmagához képest jelentős volt Magyarországon.
Aba Amadé kassai halála juttatta a királyt első komoly győzelméhez, mert a város mellé állt Amadé fiaival szemben. Azok Csák Mátéval kötöttek szövetséget, de az egyesített sereget 1312. június 15-én a rozgonyi csatában Károly legyőzte.
Az új prototípust 1939-ben követte a Kassa, 1941-ben az Ungvár és a Kolozsvár, 1944-ben pedig a Komárom.
1678-tól a kuruc mozgalom vezetője, elfoglalta a Felvidéket, ahol Kassa központtal létrehozta fejedelemségét. A török Bécs alatti veresége (1683) és a magyarországi hadjárat hatására hívei elhagyták, s kiűzték az országból.
Ilyen városok voltak: Kassa, Bártfa, Eperjes, Nagyszombat, Pozsony, Sopron, és Buda. Ide tartoztak még a személynöki városok, amelyek legfőbb joghatósága a személynök volt, és a bányavárosok.
Némely szabad város, nevezetesen pedig Kassa kihágásainak és ujabb visszaélések behozatalának az eltörléséről; a nemesek borainak a városokba adó nélkül való beviteléről; a házaiktól való adófizetés módja; ...
Jóllehet 1312-ben a Kassa melletti Rozgonynál döntő csatát nyert a Csák Máté támogató Abák ellen a háborúskodás java még hátra volt.
Kassa központtal kilenc vármegyéből katonai körzetet hoznak létre, megszüntetik a régi egyesületeket, testületeket. Tornát ismét Abaújhoz csatolják, csak 1860-ban lesz ismét önálló, mint az ország legkisebb megyéje.
Legjelentősebb pontjai: Kanizsa, Győr, Komárom; északon: Érsekújvár, Kassa, Szatmár, kelet felől: Várad, Gyula, Lippa és Temesvár vigyázta a török mozdulatait. A falsíkból ékszerűen kiugró ötoldalú bástyákat (ún. olasz-/fülesbástya ) építettek.
bujdosók élén:Thököly Imre, 1678. felkelés 1682. Kassa, Fülek elfoglalása, török segítség új államalakulat jön létre
1681. soproni országyűlés, Gubernium eltörlése, kiegyezési kísérlet, de bújdosók nem élnek vele ...
Kassa lett a székhelye a felsőmagyarországi főkapitányságnak. Kettévált a dunántúli kerület is: a Duna-Balaton közi és Balaton-Drávaközi főkapitányságra. (Utóbbi székhelye, Kanizsa, 1600-ban török kézre került, szerepe Körmendre hárult.) ...
 Lásd még: Erdély, Fejedelem, Vármegye, Nádor, Jobbágy
|
