Karlócai béke

A KARLÓCAI BÉKE
A karlócai béke, amint az újonnan feltárt vagy számba vett források alapján kitűnik, egyetemes nagyságrendű fejlemény volt, fordulatot jelentett az európai stabilitásért folyó küzdelemben, ...

KARLÓCAI BÉKE: 1699-ben kötött béke a törökök és a Szent Ligába tömörült hatalmak (Ausztria, Velence, Oroszország, Lengyelország) között. A törökök kénytelenek voltak lemondani a Temesköz kivételével minden magyar hódoltsági területről.

karlócai béke:
1699. január 26.: a török háborúk idején elpusztult Karlóca falu (Szerém vármegye) mellett kötött béke a törökök és a Szent Ligába tömörült hatalmak (Ausztria, Velence, Oroszország, Lengyelország) között.

A karlócai béke után szükségesnek látták Bécsben a diploma kiforgatásában még egy lépéssel továbbmenni. 1699 őszén Thavonath Lajos elnöklete alatt bizottság jött Erdélybe a pénz és kincstárügy megvizsgálására.

A harmadik állam, az oszmán, elvben még mindig komolyan számba veendő tényező volt Kelet-Európában, csakhogy 1699 - a karlócai békekötés - után a Temesi Bánság kivételével minden magyarországi hódításáról le kellett mondania.

melyek maguk után vonták a karlócai béke megkötését (1699. január 26).
Következmények ...

Badeni Lajos szerbiai, havasalföldi várak visszavétele; Eger, Nagykanizsa, Erdély megszállása (Lotharingiai Károly)
1690. Diploma Leopoldium
1691. szalánkeméni győzelem
1697. zentai győzelem
1699. karlócai béke ...

Csécsi János, most kezdték a földrajzot új eljárással, a térképek felhasználásával, tanítani. A kurucok főleg De Fer, Jaillot, Sanson magyar térképeit használták, a labancok pedig Weigelnek a karlócai béke után felvételezett új kartonját.

Lásd még: Erdély, Fejedelem, Lengyelország, Országgyűlés, 1690