Mindez azonban vidékenként változott, s a ház censusa kapuadónak, majd telekadónak is neveztetett s néha az igás barmok mennyisége után szedetett. Rendkivüli császári adó szedetett néha haracs nevezet alatt, a mi védelmi adónak is volt mondható.
- adók bevezetése: a régi adókat megszüntette, a kapuadó helyett bevezette a füstadót, amelynek összege ugyanannyi volt (20 dénár). Legfontosabb adófajta a rendkívüli hadiadó, mely a hadsereg fenntartását szolgálta.
1467 Kincstári reform: Új adókat jelöltek ki: eltörölték a kapuadót, és helyébe füstadót hoztak létre, tehát nem kapu után, hanem ház után adózott a jobbágy. A harmincad vám mellet bevezette a koronavámot, ami alól nem adott mentességet.
A főkincstartó pozícióját, aki az ország pénzügyeit felügyelte (napjainkban pénzügyminiszter), ezután nem nemesek töltötték be; a főkincstartó civil foglalkozássá vált. A pozíciót innentől egy budai polgár, Ernuszt János töltötte be. A kapuadó ...
Ezt minden olyan telek után szedték, amelynek a kapuján egy megrakott szénásszekér be tudott menni és meg tudott fordulni, ezért nevezték kapuadónak is. Bevezették még a harmicadot is, mely a külföldre kivitt vagy behozott árukat vámolja meg.
az következik, hogy a székelyeket hiába akarta Bethlen Gábor legalább a portai adó számára megadóztatni, az erről szóló végzések hiábavalók voltak, a székelyek adómentesek maradtak s csupán vármegyei birtokaikon lakó jobbágyaik után fizettek kapuadót.
Ezzel egyidőben a települések adófizető lakosai pénzzel és terménnyel szolgáltak a földesuruknak, a kapuadót, évi 1 magyar forintot, ill. a harádzsot pénzben fizették.
megszűntette a kötelező pénzbeváltást pótolnia kellett a kamara hasznátàúj adó beszedését rendelte el - minden olyan ház után amelynek kapuján egy szénaszekér át tudott haladni fizetni kellett à kapuadó (első állami egyenesadó M.o.-n) ...
 Lásd még: Erdély, Jobbágy, Visegrád, Harmincad, Székesfehérvár
  
|
RSS
