Kapisztrán János (Capistrano), szt. Ferenc-rendi szerzetes, Magyarország történelmének nevezetes alakja, szül. 1386 jun. 24-én, a calabriai tartomány Capistrano nevü városkájában, honnan előnevét vette. Megh. 1456 okt. 23-án.
KAPISZTRÁNÓI SZENT JÁNOS 1386- ban a Nápolyi Királyságban fekvő Capestranóban született, apja német zsoldoskapitány volt.
Kapisztrán és Corvinus a fényes győzelem kivívása után a maga nevében külön-külön beszámolót írt e háborúról Calixtus főpapnak, és levelében e gyönyörű tett dicsőségét mindkettő önmagának tulajdonította, és egyik a másikról említést sem tett.
Kapisztrán a keresztény holtak eltemetéséhez látott. A török holttesteket többnyire a folyóba szórták. Hamarosan érezhető volt a fegyelem lazulása.
Kapisztrán János pedig a pápa felhatalmazása alapján Magyarországon keresztes hadat hirdetett.
Hunyadi nem sokkal élte túl győzelmét, Kapisztrán Jánossal együtt áldozatul esett a táborukban kitört pestisjárványnak. Gyulafehérvárott a Szent Mihály székesegyházban temették el. Hunyadi János-szobor Pécs főterén ...
A magyarok elsöprő győzelmet aratnak, bár nem kapnak külső segítséget, csak néhány keresztest, akik Kapisztráni János vezérletével érkeznek. Ehhez a küzdelemhez kapcsolódik Dugovics Titusz közvitéz önfeláldozása, illetve a déli harangszó elterjedése.
a megnövekedett szükségletek kielégítésére Tumler Henrik a forrásokból jövő vízvezetékeket nagyobb átmérőjű csövekre cserélte ki. A források vize ettől kezdve már négy várbéli közkutat táplált: a mai Szentháromság térit, a Dísz térit, a Kapisztrán ...
See also: Vitéz, Erdély, Fejedelem, Kormányzó, Hunyadi János
 
|