| |
Az a törekvése, hogy új jogrend megállapítása és a köznemességnek a politikai és katonai életbe vonása által új széles alapot adjon a kormánynak, az idő rövidsége miatt - hisz nagy törvénye csak 1486-ban kelt - még nem vezethetett sikerhez.
Kegyelmes király, a nádor, akinek a nevében hozzád jöttünk, roppantul csodálkozik, hogy te, akinek az ország egész jogrendjét ismerned illenék, az aprócska bűnökkel gyanúsított Lőrinc herceget meghallgatása nélkül ellenségnek nyilvánítottad, ...
Általánosságban megállapíthatjuk, hogy a székely nemzet sajátos jogrendszere, a székek féltékenykedése a városi külön kiváltságokra és önkormányzatra, a székely nép természete, foglalkozása, hajlamai és harcias szelleme, ...
István ennek helyére a királyjogot kívánta állítani, vagyis azt az írásban rögzített jogrendszert, amely a legtöbb ponton élesen szemben állt a korábbi magyar népjoggal, melynek csak széttöredezett elemei maradtak ránk.
A középkor embere az igazságszolgáltatás fogalma alatt nemcsak a megsértett jogrend helyreállítását értette - azaz a bíráskodást -, hanem a követendő jog megállapítását - azaz mai fogalmaink szerint a törvényhozást - is.
De ellenőrizte az összeírásokat, felügyelte a városi közügyeket, építkezéseket, piaci árakat is, sőt a pasát is. A polgári jogrendszernek a muzulmán országok többségében való kodifikálása (1920-es évek) után a kádik hatásköre az örökösödési jog ...
-ban jogrendszerré alakult át a hűbériség, midőn is a hűbérbirtok örökölhető vált, mig csak a hűbéresnek utódjai maradtak, sőt a hűbéres azt bizonyos megszorítások mellett el is idegeníthette.
 Lásd még: Vitéz, Várad, Királyság, Erdély, Esztergom
|
