 Lásd még: Erdély, Vármegye, Fejedelem, Kiváltság, Ispán
Jobbágy
-1848 előtt- hűbérbirtokon gazdálkodó, szolgáltatásokra kötelezett, szabadságában korlátozott személy, -régen- hűbéres nemesúr: Mi magunk fő jobbágy, királyhoz egyenlő (Arany). Származéka: jobbágyság.
Jobbágyok, kiváltságok, városok
[...] Erdélyben is, miként szerte Magyarországon, a 13. század nagy részében tovább élt a prédium. Ennek helyére a jobbágytelek lépett. [...
A jobbágyság.
A török hódítás kezdete nyomon követi a pórosztály teljes és végleges elnyomását Dózsa György forradalma után. Remélte is a török, hogy a nép legszámosabb rendje, a felszabadulás reményében, hozzá fog csatlakozni.
A jobbágy-adózás korszaka (1562-1601.)
A székely támadást követő országgyűlés a közszékelyeket kincstári jobbágyokká tette.
Jobbágyszolgáltatás egyik formája. a földesúr családi ünnepein vagy egyéb jeles alkalmakból a jobbágytól kötelezően elvárt természetbeni juttatás, melynek fogalmába beletartozott minden, ...
Jobbágypolitika, nemzetiségek
A 18. században több kisebb paraszti megmozdulásra került sor, amelyeket a bécsi udvar csendben támogatott, ösztönzött, hogy sakkban tartsa a nemességet.
A jobbágy a kapott földért cserébe szolgáltatásokkal tartozott:
- Robot (majorság megművelése)
- 9-ed (terményszolgáltatás) ...
A Bach-kor
A jobbágyság felszabadítása
Külpolitika és háborúk az önkényuralom alatt
A provizórium
A kiegyezés 1867-ben. Az Osztrák-Magyar Monarchia létrejötte ...
július Esze Tamás tarpai jobbágy és Kis Albert egykori kuruc hadnagy 1695 szeptembere óta szervez Thököly nevében ellenállást, ennek eredményeként júliusban kirobban a hegyaljai felkelés. (Egy hónap alatt a felkelést a császári csapatok leverik.) ...
-on - a jobbágyságra nehezedő adóterhek megnövekedtek - a parasztok kötelesek voltak a katonák elszállásolására àporció + a szállítási kötelezettség à ...
Bár Rákóczi kezdetben húzódozott, valami mégis lehetett a dologból, mert egy évszám nélküli feljegyzésben füzérváraljai, kajatai, bistei, vilyi, pálházi, filkeházi és komlósi jobbágyok vallomást tesznek Debreczeni Tamásnak, ...
évi törvények azonban már adó- és tizedfizetésre kötelezték s a Hármaskönyv (III., 25. cim) a falusiak vagyis jobbágyok közé sorozta őket. A török hódítás azonban megakadályozta jobbágyságukat. A jászkunok különben I.
(390) Úgy határozott, hogy megtámadja a fejérvári földet, amelyen egykor a taurinok laktak, hogy a kétségbeesésbe kergetett jobbágyok kénytelenek legyenek onnan kiköltözni, és végre elfoglalhassa a végszükségre jutott Fejérvárt, ...
Verdun vidéke szenvedett a legtöbbet, ahonnan jobbágyokat is vittek magukkal. 920-ban Lombardián keresztül tértek haza, ahol a piacenzai és nogarai panaszok szerint nem "szövetségesek" módjára viselkedtek.
A külpolitika kedvezőtlen fejleményei és a nemesi-jobbágyi ellentétektől is meggyengült kuruc sereg, 1707-1708-as vereségei után a Nagymajtényi síkon 1711-ben letette a fegyvert.
Noha mindez az iskola falai közt latinul hangzott el, nyilván kiszivárgott a szélesebb nyilvánosság elé és sokakban botránkozást keltett, mert a város papjait a szováti 'papszer' jobbágyszolgáltatásaiból tartotta el, ...
A jobbágyok kezdetben feldúlják és felégetik a várakba menekülo nemesek udvarházait és jószágait, mert a nemeseket kizsákmányolással és a nemzeti ügy elárulásával vádolják.
- Tiszaháton a felkelok elso sikereik után várják Rákóczit.
században a nemesség és a jobbágyság között elhelyezkedő új társadalmi réteg alakult ki: a vitézlő rend, mely a török elleni harcokra szerveződött hivatásos katonaréteg volt.
Rákóczi Ferenc vezetésével, az egykori tarpai jobbágy, Esze Tamás hadirányításával szabadságharc indul a Habsburgok ellen. A seregeket nagy sikerek érik: 1710-ig ellenséges had nem háborgatja Felső-Magyarországot.
A hatalmas jobbágyterhek miatt Mária Terézia idején több jobbágyfelkelés (többek között 1765 és 1766 között a Dunántúlon) bontakozott ki.
KARÁCSONY GYÖRGY: szilágysági román jobbágy, aki azt hitte, hogy 1570-ben bekövetkezik a végítélet. Feltüzelte a parsztokat, hogy fegyvertelenül a törökszentmiklósi török végvár ellen vonuljanak.
A bécsi hatóságok igyekeztek országszerte felszámolni a hajdúszabadságot, így a katonáskodásra kötelezett, hajdúszabadsággal élő jobbágyok visszakényszerültek a robotgazdálkodásba, s ezzel együtt a földesúri fennhatóság keretei közé.
Az állami bevételek egyhatodát rendelte erre a célra, de intézkedett a kijelölt várak környékén lakó jobbágyok évi 6, később 12 napos ingyenmunkára rendeléséről is.
1553. évi XII. törvénycikk
A jobbágyok bormérésének módja
1553. évi XIII. törvénycikk
A jobbágy elköltözése egy szolgabiró és esküdt jelenlétében történhetik; miután a költözni szándékozó jobbágy két falubelijével előttök esküt tett ...
Az "allódium" jelentése: Földesurak jobbágyokkal műveltetett földje, mely hűbéres szolgáltatástól, kötelékektől mentes volt. Ide tartozhattak a szántóföldek, legelők, erdők és tavak is.
Feltehetőleg a szomszédos falvakban élő jobbágyok használták Ecser területét. Az adóösszeírásokból kitűnik, hogy nem maradt minden föld parlagon, valószínűleg szántottak, vetettek, hiszen a defter búza- és kevert terményadót is említ.
1298-1301 között
A királyi tanács határozatot hoz egyebek mellett a jobbágyparasztok szabad költözési jogáról.
Lásd még: Erdély, Vármegye, Fejedelem, Kiváltság, Ispán
  
|
