János Zsigmond
(v. II. János), Magyarország "választott királya" és erdélyi fejedelem. Szapolyai János magyar király és Izabella lengyel kir. hercegnő fia, szül. Budán 1540 jul. 7., megh. Gyulafehérvárt 1571 márc. 14.
János Zsigmond 1571. március 13-án halt meg, abban az évben, amelyben sikerült Miksa királlyal az erdélyi rendek szabad fejedelemválasztó jogát és azzal az erdélyi fejedelemség önállóságát is elismertetni.
János Zsigmond halála után a rendek Erdély legtekintélyesebb főurát, Báthory Istvánt választották Erdély fejedelmévé (1571-86). [...
1570-ben János Zsigmond békét kötött Habsburg Miksával a Rajna-menti Speyerben. Ez a drinálpolyi békével együtt rögzítette az ország 3 részre szakadását. A ~-ben első ízben ismerte el Habsburg uralkodó Erdély önállóságát. Szapolyai János fia (II.
1540. 09. 13. János Zsigmondot királlyá választják
1540. 10. 17. A Portára küldött János-párti követek jelentik Isztambulból, hogy I. Szulejmán szultán elismerte II. Jánost magyar királynak ...
A barát fanatikus hittel és lelkesedéssel eltelten vállalja a küzdelmet, hogy megtartsa Budát a nemzeti király, a kis János Zsigmond számára, még ha édesanyja alkudozik is trónja s koronája felett.
Nem is fejedelem uralkodik rajta, hanem János Zsigmond, Magyarország "választott királya".
1540-ben azonban fia született Jagelló Izabellától, János Zsigmond, akit örököséül jelölt ki.
SZULEJMÁN (TÖRVÉNYHOZÓ) (1494-1566): török szultán 1520-1566 között. Alatta éli az Oszmán Birodalom a fénykorát.
Hunyadi János Zsigmond lovagjaként emelkedett a bárók közé. Zsigmond halála után szörényi bán lett (1439), Albert halála után pedig pártfogójával, Újlaki Miklóssal együtt I.
ő tette a várost ' kálvinista Rómává' nyomda és iskolaalapítással, és hitvitáival - a kálvinizmus túlsúlyát az 1560-as évektől az antitrinitarizmus vezsélyeztette à szentháromságtagadók - elsősorban Erdélyben terjedt, élén János Zsigmonddal ...
45 Melius Juhász Péter 1566-ban Váradon János Zsigmondtól házat kapott birtokul, hogy az ideköltözött Hoffhalter nyomdáját 'egyháza érdekében minél inkább igénybe vehesse'.46 Az 1567-es debreceni zsinat XL. és LXV.
Megegyezés született, hogy Ferdinánd megkaphatja Erdélyt és a hozzá tartozó területeket, ha János Zsigmondnak ad két sziléziai hercegséget és 25.000 forintot, anyjának, Izabellának pedig 100.000 aranyat fizet.
Zápolya János, Izabella, János Zsigmond
Zápolya János (1526-1540)
János, mint ember
János, mint király
János szomorú szerepének méltatása
A "nemzeti" királyság János halála után Izabella (1519-1559) országlása (1540-1559) ...
71-ben azonban meghalt János Zsigmond, de ennek ellenére Erdély nem kerül Habsburg kézre (ahogy azt az egyezményben meghatározták), hanem Báthory Istvánt választották fejedelemmé. Báthory kiváló politikus. Fölesküdött II.
1569. évi III. törvénycikk
János Zsigmond, az erdélyi János király fia a békét fölzavarta és némely hiveknek az elméjét lázadásra késztette
1569. évi IV. törvénycikk
Kérés aziránt, hogy Ő felsége az országlakók javát sziven hordozza ...
A király hívei, Fráter György és Török Bálint dunántúli főkapitány vezetésével kitartottak János özvegye, Izabella királyné és csecsemő fia, János Zsigmond mellett, akik sietve bevonultak Budára.
unitárius (antitrinitárius): Dávid Ferenc, János Zsigmond
1568. tordai országgyűlés vallásbéke: Erdélyben 4 bevett vallás kimondása
Közigazgatás: ...
1540 Szapolyainak fia születik ( János Zsigmond)
ß
halála után (1541) fiát akarja a trónra ...
 Lásd még: Erdély, Fejedelem, Várad, Magyar király, Országgyűlés
|
