Jagelló Ulászló (1440-44) török ellen fontos a régió összefogása 1444. várnai csata ...
1490-1516 II. Jagelló Ulászló uralkodása (dobzse)
- Mátyás rendi államának gyors szétverése
- Fekete sereg széthullása ...
A délvidéki bárók Jagelló Ulászló lengyel királyt akarták, de az özvegy királyné feleségül ment III Frigyeshez Bécsben, ebből polgárháború robbant ki, amit végül Ulászló nyert meg, de Erzsébet fenntartotta trónigényét a fia, László számára.
Alkalmul szolgáltak arra, hogy Musat Péter moldovai és Mircse [Mircea] havasalföldi vajdák, elszakadva a magyar királytól, a lengyel királynak [Jagelló Ulászlónak és feleségének, Hedvignek] meghódoljanak (1387).
1471 meghalt Podjebrád György, de Jagelló Ulászlóra hagyta a trónt, ezzel Mátyásnak a lengyelekkel is kellet harcolnia. Nagy török beütéskor egészen Váradig mentek el.
Podjebrád György csehországi uralmát azonban nem tudta felszámolni, akinek örökébe a lengyel Jagelló Ulászló lépett. Úgy tűnt, hogy a háborúnak sohasem lesz vége, 1479-ben mégis békét kötöttek.
Corvin János a katonai vereség után a Hunyadi-birtokok megtartásával és horvát báni kinevezésével kiegyezve megállapodott a rendekkel, amelyek a lengyel királyi házból származó Jagelló Ulászló cseh királyt választották magyar királlyá.
 Lásd még: Erdély, 1490, V. László, Hunyadi Mátyás, Hunyadi János
|
