Izabella
1. Anjou Károly nápolyi király és Beatrix provencei őrgrófné leánya, 1264 táján született. 1270. már jelképileg a nála 2-3 évvel idősebb László magyar herceg (a későbbi IV. László) nejévé nyilvánították s neveltetés végett V.
Izabella királyné
(1519-1559)
A viszonylag kedvező külpolitikai helyzet és V.
Izabella és fia kimenvén Erdélyből Lengyelországba, 1551-ben Ferdinánd uralma alá került Erdély. A székely követek 1552-ben vonakodtak a nép híre tudta nélkül adót megszavazni, s azt az Udvarhelyt tartandó nemzetgyűlésre halasztani kívánták.
Izabella királyné
1556-1559
Szapolyai János özvegye, János Zsigmond anyja.
Izabella királyné és Fráter György törekvéseit sem koronázta siker, sőt, a Barát ígéreteiben nem ok nélkül kételkedett Maylád.
JAGELLÓ IZABELLA (1519-1559): magyar királyné, Szapolyai János felesége. Férje halála (1540) után, János Zsigmond gyámja Fráter Gyöggyel. Buda elfoglalása után 1541-ben Gyulafehérvárra ment, de Fráter György lemondatta 1551-ben.
Zápolya János, Izabella, János Zsigmond
Zápolya János (1526-1540)
János, mint ember
János, mint király
János szomorú szerepének méltatása
A "nemzeti" királyság János halála után Izabella (1519-1559) országlása (1540-1559) ...
(Kassa esetében ilyen alkalom volt, amikor Izabella királyné 1552-ben átadta I. Ferdinánd biztosainak a várost, hogy azután 1559-től a felső-magyarországi főkapitányság székhelyéül szolgálhasson.) ...
(Civakodó) Henrik bajor herceg és Burgundi Izabella gyermekeként 985 körül született, testvére volt a későbbi II. Henrik német-római császárnak. Géza magyar fejedelem fiával, Istvánnal 996-997 körül kötött házasságot.
azonban a békeföltételek meg nem tartása miatt szakít Ferdinánddal s a váradi békét felbontja, megnősül, Izabella lengyel királyleányt veszi nőül, kitől fia születik, János Zsigmond (1540). 1540 jul. 22.
Megegyeztek abban is, hogy Izabella átadja fia országrészével együtt a Szent Koronát is. Cserébe visszakapja a szepesi Szapolyai birtokokat. A ~-t Serédy Gáspár főkapitány és Fráter György kötötte meg uralkodójuk nevében.
A király hívei, Fráter György és Török Bálint dunántúli főkapitány vezetésével kitartottak János özvegye, Izabella királyné és csecsemő fia, János Zsigmond mellett, akik sietve bevonultak Budára.
1552. évi XXIII. törvénycikk
Izabella királynénak, az ő fiának és másoknak adományai semmisek
1552. évi XXIV. törvénycikk
Ha nádort választanak, akkor minden peres ügyet, a régieket is; különben pedig csak a szokottakat kell biróilag ellátni ...
1556-ban azonban Izabella királyné hazatérése döntő fordulatot hozott.
 Lásd még: Erdély, Fejedelem, Esztergom, Magyar király, Várad
|
