IV. Béla (1235 - 1270)
IV. Béla II. András fiaként 1206-ban látta meg a napvilágot, s 1214-ben a bárok nyomására máris ifjabb királlyá koronázták. [1] ...
IV. Béla ezüstdenárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával
IV. Béla Árpád-házi magyar király (1235. szeptember 25. - 1270. május 3.). Az ő nevéhez fűződik az ország tatárjárás utáni újjáépítése, ezért 'második honalapító'-nak is nevezik.
IV. Béla (1235-1270)
korlátlan királyi hatalom helyreállítása a cél: adományok visszavétele, akkora az ellenkezés, hogy 1239-ben kénytelen abbahagyni
kunok betelepítése - állandó összetűzések ...
IV. BÉLA
A Pallas Nagy Lexikona szerint: II. András fia (1235-70), 1206. született s már 1208. ifjabb magyar királlyá koronázta a nemzet. Atyjának a Szentföldről való visszatérése után nőül vette Laskaris Máriát, a görög császár leányát.
IV. Béla király az 1238-ban befogadott kunoknak egy részét ide telepitvén, e megyét kétfelé osztá, s egy részét, mely a Berettyó mentén terült el, a kunoknak adá, a másik részét pedig, mely a Tisza mellett nyúlt végig, Heveshez kapcsolá.
IV. Béla: (1235-70.)
I. szakasz: (1242-ig)
Uralkodásának kezdetén leszámolt apja híveivel, és célul tűzte ki maga elé, hogy megerősíti a meggyengült királyi hatalmat (tekintélyét növelte azzal is, hogy megtiltotta a főuraknak, ...
IV. Béla király a XIII. század derekán azt mondja a vágvölgyi székelyekről, hogy oly dicsően harcoltak mellette, hogy mintegy vitézségről vitézségre szállva, királyi lelke megnyugodva gyakran gyönyörködött bennük.
Anna - IV. Béla magyar király lánya 2.9.155
Annius Fabianus, Lucius - római tiszt Dáciában 1.1.85, 3.9.270
Anno - kölni érsek (1056-1075) 2.3.65 ...
1244
IV. Béla megállapítja, illetve megújítja a körmendi (Vas m.), a korponai (Hont m.) és a pesti hospesek kiváltságait.
1245
IV. Béla megkoronáztatja elsőszülött fiát, István herceget.
SZENT KINGA IV. Béla király és Laszkarisz Mária legidősebb lánya, Lengyelország és Litvánia patrónája. 1239- ben lett Szemérmes Boleszláv krakkói fejedelem felesége, akivel legendája szerint szuzházasságban élt.
A mai Buda várát IV. Béla a tatárjárás után, 1247-ben kezdte építtetni és 1256-ban lakta be.
A mai várrendszert IV. Béla és felesége Mária királyné kezdte el építtetni az 1250-es években, ennek részei a 328 m magas hegyen álló Fellegvár, a Várhegy alatti dombon az Alsóvár, a Duna parton pedig a Vízibástya. Nemzetközi jelentőségűvé a XV.
A Héder nembeli (Kőszegi) Henrik és kísérete a mai Margit-szigeten meggyilkolta IV. Béla unokáját, a macsói és boszniai herceget, Bélát, birtokait egymás között felosztották és szövetséget kötöttek Erzsébet királyné, László édesanyja és hívei ellen.
Eszerint Füzért IV. Béla korábban leányának, Anna halicsi hercegnőnek adta, akitől fivére, István herceg erőszakkal elvette. Mivel e jogtalan lépés ellen minden tiltakozás hiábavalónak bizonyult, a király végül IV.
Arról is tud, hogy az őshazában maradtak vissza magyarok s Mátyás királynak tulajdonítja, ami valójában IV. Béla terve volt, Magyarországra telepítésük szándékát.
IV. Béla s az utolsó Árpádok veszteségeiért dús ajándékokkal kárpótolták a kolostort, mely azonban az Árpád-ház kihaltával a pártvillongásokban újra sokat szenvedett.
IV. Béla is belekeveredett egy lovascsatába, de emberei megvédték, kivágták a gyűrűből és váltott lovakon, a barbároktól űzve menekült észak felé.
 See also: Erdély, Magyar király, Esztergom, Nádor, Fejedelem
  
|
RSS
