Perényi ugyan nagy nehezen megszabadult, de Ferenc fia túszként Szulejmánnál maradt, s később Isztambulba került. További sorsa tisztázatlanul alakult, de így is egy romantikus füzéri monda főhősévé vált.
1512-ben járt Isztambulban is mint követ. Részt vett az 1514. évi parasztháború leverésében.
A két leginkább használatos, mértékadó török numizmatikai mű az isztambuli Yapi ve Kredi Bankasi éremgyűjteménye anyaga alapján készült éremhatározó-katalógus: Pere, Nuri, Osmanlilarda Madenî Paralar.
Területe három felé szakadt, három főt uralt: a nyugati rész osztrák Ferdinándot, a «bécsi király»-t; az Alföld az isztambuli szultánt, a «törvényhozó» «nagy» Szulejmánt; Erdély s a Tiszántúl a « ...
E hát összeírás közül az 1570. és 1613. évi nem maradt fenn. A többi öt defter kézirata az Isztambulban megőrzött egykori másolati példányok közül való. Ezek a török források utalnak községünk hódoltságkori történetére.
"Bethlen Gábor, ha Isten adja, legyen magyarországi koronás király" - jött az üzenet Isztambulból -, de akkor az erdélyi fejedelemséget adja át másnak, mert "Erdélyt mi Magyarországhoz sohasem engedjük".
Wratislaw Vencel báró 1591-ben az Isztambulba tartó császári követség tagjaként Mátyás könyvtártermében és a királyi lakosztályban még a régi berendezések nyomait találta.
Mivel a törököknek sok bosszúságot okozott, 1571-ben Orosztony község határában 150 lovasával együtt tőrbe csalták és megölték. Fejét a törökök levágták és Isztambulba küldték, testét Zrínyi György Kanizsán temettette el.
 Lásd még: Erdély, Magyar király, Fejedelem, Esztergom, Királyság
|
