SZENT ISTVÁN KIRÁLY
A kötetet a Vince Kiadó hozzájárulásával tettük közzé
TARTALOM ...
Szent István Király élete
1. Urának, Kálmánnak a legkiválóbb királynak a lelki hivatalára Isten irgalmából juttatott Hartvik püspök élete majdani végeztével a boldog üdvösséget kívánja mindörökké.
Uram, dicső királyom! ...
Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve
1. Fejezet az egyház állapotjáról és Isten házának tiszteletéről
Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve
2. Fejezet a püspökök egyházi hatalmáról ...
István király fegyveres erővel terjesztette ki hatalmát az egész Kárpát-medencére. Megtörte rokona, az ifjabb Gyula erdélyi törzsi különállását (1003), később pedig a Marps-vidék urát, Ajtonyt is legyőzte (1008). [3] ...
István királysága azonban szilárdnak bizonyult és túlélte a válságot. A nagyok többsége továbbra is keresztény királyt akart, ezért Vazul fiai közül a pogány szimpátiáiról ismert Levente mellőzésével az ifjabbat, Andrást választották meg (1046-1060).
István király 1579-81.-i orosz hadjárataiban a székely-magyar-lengyel-litván vitézség csodákat mívelt a Dwinán-túli harcokban, melynél északibb vidéken még nem harcolt a magyar.
István király 1038. augusztus 15-én halt meg Székesfehérvárott, ott is temették el. 1083. augusztus 19-én szentté avatták, majd augusztus 20-án emelték oltárra Budán szent ereklyéit; ezzel ő lett az első magyar szent és egyben szent király.
István király betegsége és halála Egerben.
Ez csak azért emlitetik megyénk történetében, mivel annak szinhelye megyénk városa Eger vala.
Azt mondják, István királyt olyannyira hatalmában tartotta a düh és az indulatosság, hogy a fúriáktól sarkantyúzva az iszonyú kegyetlenkedés egyetlen nemét sem mellőzte.
1118
II. István király öt évre békét köt Velencével, melynek értelmében a városköztársaság megtartja hódításait.
1120
Szent Norbert megalapítja a premontrei kanonokrendet.
1030-ban azonban István király őt marosvári (csanádi) püspökké nevezte ki, s tőle várta az Ajtonytól visszafoglalt tisza-maros-duna-közi terület megtérítését.
Györffí György: István király és műve. Bp. 1977, 1983.
László Gyula: Őseinkről. Bp. 1990.
- feladatok - ...
" Mór mellett találja Asztrik pécsváradi apátot, s társaságukban megy Szent István király elé. Éppen Nagyboldogasszony napján ér Fehérvárra, ahol bemutatják a királynak.
István király felesége, IV. Henrik bajor hg. és Gizella burgundi hercegasszony leánya, 973 után született. Szt. Wolfgang regensburgi püspök, ki egyideig a magyarok megtérítésén fáradozott, királyi koronát jósolt számára. Testvére, IV.
István király (1270-1272), IV. Béla fia, édesanyja Erzsébet, valószínűleg Szejhán kun fejedelem leánya volt. Gyerekkora mozgalmasan, drámai fordulatoktól sem mentesen telt. Kétéves lehetett, amikor apja és nagyapja között fegyveres harc tört ki.
szabadon bocsátotta, midőn a nemzettel István király szentté avatásának ünnepét ülte. S., amint tehette, ismét kiment Németországba, hol azonban felesége és sógora IV.
Az első ilyen központ Esztergom volt, amely később is megtartotta jelentőségét mint a Szent István király által alapított első érsekség és a magyar egyház központja.
harcos, aki a békétől elszokott s az otthoni polgár, aki viszont a hősi erénytől idegen: kiegyenlíthetetlen ellentétet fog eredményezni: az ország főembereit összehíván, az egész tanács hozzájárulásával az előbb említett, szent emlékű István király ...
Henrik regensburgi dénárját vette mintául, s ez alapján verette a magyar dénárt, melynek mindkét oldalán kereszt volt, Stephanus Rex (István király) illetve Regina Civitas (királyi város) feliratokkal.
Az államalapításkor teremtette meg Szent István király azokat a közigazgatási kereteket, amelyek máig meghatározói ennek a régiónak.
István király, Mihály comesnek adta Füzért és a hozzá tartozó településeket, az úgynevezett tartozékokat. Az adományozás kapcsán körbejárták az adománybirtok határait.
 Lásd még: Szent István, Fejedelem, Erdély, Királyság, Esztergom
|
