István király

SZENT ISTVÁN KIRÁLY A kötetet a Vince Kiadó hozzájárulásával tettük közzé TARTALOM ...

ISTVÁN király, I. István, Szent István (Esztergom, 967-977? - 1038. aug. 15.) magyar király. Szent István, Géza fejedelem fia, Magyarország első királya. 997-ben, atyja halála után vette át az ország irányítását. 1000-ben II.

István király fegyveres erővel terjesztette ki hatalmát az egész Kárpát-medencére. Megtörte rokona, az ifjabb Gyula erdélyi törzsi különállását (1003), később pedig a Marps-vidék urát, Ajtonyt is legyőzte (1008). [3] ...

István királysága azonban szilárdnak bizonyult és túlélte a válságot. A nagyok többsége továbbra is keresztény királyt akart, ezért Vazul fiai közül a pogány szimpátiáiról ismert Levente mellőzésével az ifjabbat, Andrást választották meg (1046-1060).

István király 1038. augusztus 15-én halt meg Székesfehérvárott, ott is temették el. 1083. augusztus 19-én szentté avatták, majd augusztus 20-án emelték oltárra Budán szent ereklyéit; ezzel ő lett az első magyar szent és egyben szent király.

István király 1579-81.-i orosz hadjárataiban a székely-magyar-lengyel-litván vitézség csodákat mívelt a Dwinán-túli harcokban, melynél északibb vidéken még nem harcolt a magyar.

István király, Szent Géza nagyfejedelemnek és az erdélyi Gyula leányának, Saroltnak a fia, aki apja halála után, 997-ben került a nagyfejedelmi méltóságba, 1000-től keresztény királyként uralkodott 1038-ig.

Szent István Király élete 1. Urának, Kálmánnak a legkiválóbb királynak a lelki hivatalára Isten irgalmából juttatott Hartvik püspök élete majdani végeztével a boldog üdvösséget kívánja mindörökké. Uram, dicső királyom! ...

Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve I. (Szent) László (1077-1095) Szent László Király Dekrétomainak Első Könyve ...

Szent István Király halála A két trónjelölt már halott. Szár László fiai külföldre menekültek. Kétségtelen az elhaláloztatás sora, Szt. István kell, hogy következzen.

1118 II. István király öt évre békét köt Velencével, melynek értelmében a városköztársaság megtartja hódításait. 1120 Szent Norbert megalapítja a premontrei kanonokrendet.

István király betegsége és halála Egerben. Ez csak azért emlitetik megyénk történetében, mivel annak szinhelye megyénk városa Eger vala.

Azt mondják, István királyt olyannyira hatalmában tartotta a düh és az indulatosság, hogy a fúriáktól sarkantyúzva az iszonyú kegyetlenkedés egyetlen nemét sem mellőzte.

Györffí György: István király és műve. Bp. 1977, 1983. László Gyula: Őseinkről. Bp. 1990. - feladatok - ...

" Mór mellett találja Asztrik pécsváradi apátot, s társaságukban megy Szent István király elé. Éppen Nagyboldogasszony napján ér Fehérvárra, ahol bemutatják a királynak.

István király felesége, IV. Henrik bajor hg. és Gizella burgundi hercegasszony leánya, 973 után született. Szt. Wolfgang regensburgi püspök, ki egyideig a magyarok megtérítésén fáradozott, királyi koronát jósolt számára. Testvére, IV.

István király (1270-1272), IV. Béla fia, édesanyja Erzsébet, valószínűleg Szejhán kun fejedelem leánya volt. Gyerekkora mozgalmasan, drámai fordulatoktól sem mentesen telt. Kétéves lehetett, amikor apja és nagyapja között fegyveres harc tört ki.

szabadon bocsátotta, midőn a nemzettel István király szentté avatásának ünnepét ülte. S., amint tehette, ismét kiment Németországba, hol azonban felesége és sógora IV.

László 1083-ban szentté avatta István királyt, Imre herceget és Gellért püspököt. 1091 tavaszán elfoglalta Szlavóniát, Horvátországot és Boszniát. A birtokba vett területek élére királyként unokaöccsét, Álmost választotta.

Az első ilyen központ Esztergom volt, amely később is megtartotta jelentőségét mint a Szent István király által alapított első érsekség és a magyar egyház központja.

harcos, aki a békétől elszokott s az otthoni polgár, aki viszont a hősi erénytől idegen: kiegyenlíthetetlen ellentétet fog eredményezni: az ország főembereit összehíván, az egész tanács hozzájárulásával az előbb említett, szent emlékű István király ...

1020-1030 között Szent István király megalapítja a bihari püspökséget. 1092 után Szent László átteszi Nagyváradra a püspökséget, ahol már előbb társaskáptalant és prépostságot alapított.

Henrik regensburgi dénárját vette mintául, s ez alapján verette a magyar dénárt, melynek mindkét oldalán kereszt volt, Stephanus Rex (István király) illetve Regina Civitas (királyi város) feliratokkal.

Az államalapításkor teremtette meg Szent István király azokat a közigazgatási kereteket, amelyek máig meghatározói ennek a régiónak.

István király, Mihály comesnek adta Füzért és a hozzá tartozó településeket, az úgynevezett tartozékokat. Az adományozás kapcsán körbejárták az adománybirtok határait.

Lásd még: Szent István, Fejedelem, Erdély, Királyság, Esztergom