Imre herceg 1031-ben történt halála után Vazulon és Szár László három fián kívül már Péter is komolyan szóba jött, mint I.
SZENT IMRE HERCEG HALÁLÁRÓL ÉS VAZUL MEGVAKÍTÁSÁRÓL
Miután pedig az Úr felmagasztalta irgalmasságát Szent István királlyal, a királyok kardja élétől hátat fordítva elfutottak, ...
Fiának, Imre hercegnek pedig bizánci hercegnőt szerzett feleségül. Talán épp a jó viszony is lehetővé tette, hogy halála után az egymással küzdő ellen királyok a nagy szomszédokhoz forduljanak segítségért.
Istvánt (és vele egyazon esztendőben Imre herceget, Gellért püspököt, Szórárd-András és Benedek felvidéki remetéket) lényegében kultikus előzmények nélkül, legfeljebb gyér helyi tisztelettel emeltette I. László király a szentek sorába.
Miután szent István fia, Imre herceg 1031 szept. 2-án meghalt, a koronára Vazulnak és Orseolo Péternek volt joga. P. pártja azonban Vazul szemeit kiszuratta, fiait pedig Magyarország odahagyására kényszerítette.
István királyt, Imre herceget, Gellért püspököt a Szentatya a szentek sorába iktatta. A magyarországi szertartásokra legátust küldött.
(Szent) István király feltartóztatta, s fia, (Szent) Imre herceg nevelőjévé tette. A Bakonyban remeteéletet élt, majd 1030-ban püspökként az ekkor alapított csanádi egyházmegye élére került.
Imre herceg 1031-ben történt halála után Péter is komolyan szóba jött, mint I. István örököse. Péter nem bírta kivárni a király természetes halálát, ezért orgyilkosokkal akarta megöletni őt. I.
1018 körül
I. (Szent) István fia, Imre herceg házasságot köt egy bizánci (más hagyományok szerint: horvát, illetve lengyel) hercegnővel. - Elkészül az Imre herceg számára megfogalmazott intelmeket írásba foglaló királytükör.
Amikor azonban mintegy 16 éves lett Imre herceg, barátjának (szent) Günthernek példájára Gellért 1023-ban remeteéletre szánta magát, s Bakonybélbe vonult vissza, ahol szent életet folytatott.
 Lásd még: Fejedelem, István király, Magyar király, Esztergom, Királyság
|
