III. Ferdinánd (1608. július 13., Graz - 1657. április 2., Bécs) német-római császár, magyar és cseh király Tartalomjegyzék 1 ...
III. Ferdinánd (1637-1675) I. Rákóczi György (1549-1648) A magyar-Habsburg viszony I. Rákóczi György korában A földesúri jog és a vallás viszonya Rákóczi György korában E kor protestánsainak babonás elmaradottsága és fanatizmusa I.
III. Ferdinánd magyar király és I. Rákóczi György erdélyi fejedelem közt hivatalosan elfogadottnak nyilváníttatott 1645 dec. 16. (Katona István, Horváth Mihály és Szalay József tévesen a szept.
Nyitólap 1526-1790 III. Ferdinánd, 1637-1657 1647. évi L. törvénycikk ...
Ferdinánd elsőszülött fiát, III. Ferdinándot. A dynastia ez által kikerülé a királyválasztás izgatásait és veszélyeit, melyeket a nemzeti és vallásos ellenzék mind újabb engedmények kicsikarására szokott felhasználni.
: az 1644-45-i hadjáratot befejező béke III. Ferdinánd (1617-37) és I. Rákóczi György, erdélyi fejedelem közt.
LINZI BÉKE: az 1644-45-i hadjáratot befejező béke III. Ferdinánd (1617-37) és I. Rákóczi György, erdélyi fejedelem között.
Ferdinánd meghalt, s utóda III. Ferdinánd lett, aki alatt a harmincéves háború utolsó szakaszába jutva egészen elveszteni látszott vallásos jellegét s mindinkább a franciák és a Habsburgok között folyó és immár hagyományossá lett küzdelem alakját ...
Rákóczi György 1644-ben szánja rá magát, hogy a svédekkel szövetségben meginduljon III. Ferdinánd ellen, hivatkozva a király alkotmányellenes intézkedéseire, a protestánsok vallásügyi sérelmeire.
Bethlen utóbb a török szultánnak adta ajándékba, ez pedig békekötés alkalmával III. Ferdinándnak. A király Pálffy Pálnak visszaadta s azóta hitbizományi ereklyéje az a szép multú családnak. A serleg teste két félgömb alakú részből áll.
A Habsburgok ugyanis ekkor igen kemény ellenreformációs intézkedéseket vezettek be, s ezt Rákóczy nem tűrte tétlenül. Folyamatosan a Habsburgokkal rossz viszonyban volt (II. Ferdinánd (1619-1637), III. Ferdinánd (1637-1657)) ...
Lásd még: I. Ferdinánd, 1657, 1526, Nádor, Fejedelem
|