III. Béla megalapítja a szentgotthárdi apátságot (Dorffmaister István)
A század kilenc Árpád-házi uralkodója közül talán a legjelentősebb volt. Apja II. Géza magyar király, anyja Eufrozina kijevi hercegnő volt. Mivel apja első fia, III.
III. Béla (1172-1196)
A trón betöltésének kérdésében a nemzet három pártra oszlott. Az egyik rész az áldott állapotban levő királynő születendő gyermekét, a másik párt Bélát, a harmadik csoport az ifjabb testvért Gézát támogatta.
III. Béla uralkodása
Amikor Mánuelnek fia született, Béla kényelmetlenné vált számára. Sietve megmérgeztette III.Istvánt, az akkori magyar királyt és bélát helyezte a trónra.
A III. Béla király által felállított szebeni prépostság nem tartozott az erdélyi püspökség, hanem az esztergomi érsekség joghatósága alá. Ez önállóságát a diploma Andreanum is megerősítette.
III. Béla a horvátországi Modrus ispánságot megszabott katonai kötelezettségek mellett a Frangepán család ősének, Bertalan ispánnak adományozza.
1194
III. Béla idősebb fiát, Imre herceget Horvátország és Dalmácia kormányzásával bízza meg.
III. Béla 1188. az esztergomi vám háromnegyedrészét, Imre király pedig a negyedik részletet is átengedte nekik. 1208. és 1209. János érsek, Bulcs, Szemere, Mocs, Nyék helységeket adományozza a káptalannak, majd 1211.
Anonymus szerint III. Béla király Fehérvárról lóháton egyetlen nap alatt járta be az Esztergom - Visegrád - Fehérvár háromszöget. Ez a mintegy 50-60 km távolság csak erről a Fehérvárról volt teljesíthető.
Béla (1131-41) pénzei követik, a legkésőbbiek III. Béla (1173- 96) rézpénzei.
féle tudományos adat mellett autentikus, nem manipulálható adatként az az említés maradt fenn, amely szerint 1189-ben, Esztergomban III. Béla király Barbarossa Frigyes kereszteseinek egyebek közt három tevét ajándékozott.
 Lásd még: I. Béla, Magyar király, Esztergom, Erdély, Árpád-ház
  
|
